Viselkedésterápia tízéves kutyákon
Európában 2050-re várhatóan száz emberből harminc idős, 65 év feletti lesz, közülük három demens is. A társadalom egyik lehetséges válasza az, ha elterjed az egészséges életmód kultúrája, és a lehető legtöbben igyekeznek jó fizikai és mentális állapotban maradni. Annak kiderítésében, hogy milyen beavatkozás a leghatékonyabb, és hogy ezek átfogóan fejlesztik-e az idősebbek képességeit, hasznosak a kutyák, hiszen az emberhez hasonlóan, ám gyorsabban öregednek. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legfrissebb kutatásukban azt vizsgálták meg, hogy a mozgásos vagy a kognitív terápia, illetve a kettő kombinációja javít-e leginkább a kognitív teljesítményen idős korban.
Az etológusok idős, átlagosan tízéves kutyákon vizsgálták háromféle viselkedésterápia hatását. Az eredmények szerint a kognitív, a fizio- és a kombinált terápiák egyaránt, de nem egyformán hatottak a kutyák viselkedésére, és többféle készséget is javítottak. A fizioterápiás feladatok hatására a kutyák barátságosabbak és rugalmasabbak lettek, a gondolkodtató játékok pedig az újdonságkeresésüket növelték. A javulás a kevésbé idős, nyolc év körüli kutyáknál volt leginkább megfigyelhető. Mivel a kutyák öregedése hasonló az emberekéhez, a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy érdemes minél fiatalabb kortól tudatosan odafigyelni az öregedés hatásainak ellensúlyozására.•
Címlapkép: ELTE Etológia Tanszék
