Hatalmas utat tett meg az eredetileg felderítésre, az ellenséges haderők pozíciójának és mozgásának feltérképezésére kifejlesztett katonai jármű. Az Európai Bizottság becslései szerint két évtizeden belül több mint 100 ezer embert foglalkoz­tat­nak majd a drónokkal össze­függő területek, ezek gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót. Az első áttörés a folyamatosan bővülő technikai paraméterek mellett a drónok árának csökkenésére vezethető vissza, hiszen így egyre több ipari felhasználó vagy magánszemély számára váltak elérhetővé. Az elmúlt években rengeteget fejlődtek a vezérlés, a megbízhatóság és a beépített funkciók szempontjából, a hosszú üzemidőt biztosító akkumulátorok azonban még továbbra is váratnak magukra. A drónok elterjedését a hazai adatok is alá­támasztják, 2017-ben 15–30 ezer volt, mára 70–80 ezerre tehető a drónrepülések száma, ami 2025-re elérheti az évi 10 milliót, ami naponta 27 ezer drónos repülést jelenthet az előrejelzések szerint. Összehasonlításul, ez a 27 ezres szám a mai teljes európai légi forgalomnak felel meg. A jelenlegi hazai repülések zöme (90 százaléka) a hobbi­szegmens­hez köthető, a maradék a kereskedelem (9 százalék) és a közszolgálat (1 százalék) között oszlik meg.

A drón­technológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok különböző iparágaiban nagy eltérést mutat, de általánosságban elmondható, hogy napjainkban tucatnyi szektorban alkalmazzák a drónokat, az építőipartól kezdve a telekommunikáción és az energiaszektoron keresztül egészen a szállítmányozásig, és az önvezető légi eszközök a COVID elleni küzdelemben is élen jártak.

Kínában már tavaly februárban, a világjárvánnyá minősítés előtt egy pekingi székhelyű ipari dróngyártó, a TTA ezer drónból álló flottája napi ezer veszélyeztetett kínai falut permetezett le fertőtlenítő hatású folyadékkal. A TTA M6E–1 típusú, 10 literes tartállyal felszerelt permeteződrónok egy klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét juttatták ki a vírus által érintett területek falvai fölött. Indiában pedig a megközelíthetetlen, azonban sűrűn lakott területek feltérképezését végzik jelenleg is, nagyban hozzájárulva az oltási program hatékonyabb kidolgozásához. A drónok nemcsak a vakcinák szállításában vesznek részt, de a 13 milliós Mumbai lakosságának tájékoztatásában is központi szerepet kaptak, ugyanis a másfél kilométer hatótávolságú hangszórókon keresztül négy nyelven ismertették a távolságtartási szabályok részleteit.

Hasonló helyzet alakult ki a fekete kontinensen is, ahol az afri­kai egészségügyi légi folyosót szabályozott keretek között olyan drónok rendelkezésére bocsátották, amelyek koronavírus elleni gyógyszereket, illetve vakcinákat juttattak célba. Ez a megoldás azért is volt különö­sen fontos, mert Afrika légi szállítási infra­struktúrája jóval elmaradottabb a többi kontinens­hez képest. Az Egyesült Államokban a pandémia egészen más szakaszában váltak kulcs­­szereplővé a drónok, mégpedig az újranyitásban. A lezárások után igen nagy felületeket, területeket kell fertőtlení­teni a sport­­létesítmé­nyek­ben, szórakozó­­he­lye­ken és a különböző intézményekben. Az Egyesült Államok Szövet­ségi Légügyi Hatósága, az FAA tör­té­ne­té­ben először adott ki a munkálatok elvégzéséhez szükséges en­gedélyt fer­tőtlenítési céllal. A permetező drónok első munkája sikeres volt, a 17 500 férőhelyes, 150 ezer négy­zet­­­méteres Atlanta Hawks stadiont mindössze egyetlen óra alatt fertőtleníteni tudták. A hírek szerint a szabadalma­zott eljárást hamarosan börtönökben és kormány­hivatalokban is alkalmazni fogják.

Az új építőmesterek

A drónok építőipari felhasználására érdekes hazai példákat is találunk. Idén tavasszal kezdték meg Gönyűnél a Magyarország és Szlovákia között épülő távvezeték fázis­vezető sodronyainak áthúzását a Duna felett, ott, ahol a folyam közel 700 méter széles. Hasonló, folyam­keresztező távvezeték kiépítése utoljára az 1980-as években történt hazánkban, de a feladat érdekessé­gét az adta, hogy az elő­köteleket nem hajókkal vezették át a két oldal között, hanem ipari drón segítségével, erre pedig nálunk még sosem volt példa. A technológia alkalmazására elsősorban azért volt szükség, mert így a nemzetközi és sűrű hajó­forgalmat nem akadályozták.

A drónok számos más szektorban is rendkívül hasznosnak bizonyulnak, egyebek között képesek centiméteres pontosságú felmérést készíteni, legyen szó bármilyen épületről vagy területről, majd ezt különböző szoftverekkel feldolgozva pontos terveket kapunk töredék idő alatt. Arra is lehetőség nyílik, hogy előre kiszámoljuk, milyen kilátást tudunk kialakítani a még meg sem épült ingatlanunkból. A drónt megfelelő magasságba felküldve látványos fotókat és videókat tudnak előre készíteni a kivitelezők az ügyfelek számára, az pedig nem kérdés, hogy egy ház értékét milyen mértékben befolyásolja a tudatosan megválasztott (örök)panoráma. De segítségükkel akár folyamatosan nyomon követhető a teljes építési terület, a mesterséges intelligenciával rendelkező kamerával pedig bármit szemmel lehet tartani, és a legapróbb hiba is észlelhető az építkezés során.

A magaslati munkák elvégzése az energiaipar területén is központi szerepet játszik: szélturbinák, napelemek, olaj- és gázvezetékek vizsgálata lényegesen könnyebben végezhető el, míg a telekommunikációs szektorban az állagmegóvás és a hibák feltárása szempontjából kiemelkedően fontos az antennák ellenőrzése. Miután az építőipar rendszerint nagy értékű eszközökkel és alapanyagokkal dolgozik, amelyek éjszakára is a helyszínen maradnak, ezért rendkívül hasznos, ha bizonyos időközönként drónrepüléssel ellenőrizhető a helyszín. Meglévő ingatlanoknál is kínál alternatívát a drónok használata: megkereshetjük az épületek hővesztési pontjait, hőhídjait, feltérképezhetjük a sérült szigeteléseket, nyílászárókat. Ráadásul vihar vagy földrengéskárok esetén is könnyen fel lehet mérni a károkat az ingatlanban.

Expanzió több szektorban

A dróntechnológia a mezőgazdaság verseny­képességé­ben is mind nagyobb szerepet játszik; fel­használásá­nak egyik legfontosabb szegmense az adatgyűjtés, a monitoring, melynek segítségével hamar felismerhető és így azonnal kezelhető a többi között a vízstressz, a tápanyag-ellátottsági zavarok, a korai gyomproblémák, elvégezhető a talajnedvesség feltérképezése, a vadkárok felmérése, lokalizálása, a folyamatos termésbecslés. A legmodernebb drónok nemcsak területalapú becslésre képesek, hanem gépi tanulás segítségével meg tudják becsülni a hiányzó, letarolt növények darabszámát is. Így aztán az információk precíziós növénytermesztési rendszerekbe adaptálása jelentős hatékonyságnövelést tesz lehetővé. De ugyancsak detektálhatóvá válnak a kártevők, vagy épp időben, még kezelhető stádiumban felfedezhetők a betegségek is.

Biztató, hogy Magyarországon is egyre több helyen alkalmazzák a pilóta nélküli eszközö­ket; a Mecsekerdő Zrt. szakemberei Baranya megye erdeinek mintegy 50 százalé­kát felügyelik ezzel a technológiával. A drónokat földmérési adatok kinyerésére is használják: a terepről és a faállományról készítenek felvételeket. A képalapú adatok fel­dolgozásá­val tudják nyomon követni fák és erdőrészek pusztulását, a fák sűrűségét és növekedését, illetve a természeti élőhelyek állapotát. A közel egymillió ember vízellátását biztosító Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. kelet-magyar­országi vízmű­szolgáltató 10 ezer kilométer hosszúságú vezetékhálózatot tart karban. A technológiát a lehetséges cső­törések, szivár­gá­sok azonosítására használják, a cső víz­áteresztő képességének mérésével.

A Vodafone-csoport olyan drón­technológia fejlesztésén dolgozik, amelynek köszön­hetően könnyebben észlelni lehet majd a tűzeseteket, gyorsul az orvosi eszközök szállítása, valamint a vállalkozások rövid távú szállítmányo­zását is segíti. A Vodafone 5G-s kísérleti laboratóriumá­ban a hálózati adatok fel­használásá­val lefedettségi térképeket készítettek, melyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy olyan területeken nyújtsanak gyors és hatékony segítséget, ahol a földi mentő­egységek nem, vagy csak korlátozottan be­vet­hetők. A megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen megtervezhető legyen a drónok útvonala úgy, hogy azok közben végig kapcsolatban maradnak az irányító köz­ponttal, még akkor is, ha kikerülnek a látómezőből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy lehetséges baleset be­következte­­kor a kórházak bizalmas adatok megadása és közlése nélkül hálózati információt tudnának igényelni, hogy drónt küldhessenek a baleset hely­színére. A drónok egészségügyi felhasználására korábban is volt már példa: néhány hónapja Spanyol­országban a Vodafone egy teszt­szimuláció részeként egy 5G hálózaton kommunikáló drónnal küldött defibrillátort egy szívrohamot kapott páciens segítségére.

Némely drónok képesek kisebb súlyú – néhány kilós – csomagok szállítására is, így a kiskereskedelmi áruk mellett élelmiszerek, orvosi és ipari termékek kerülhetnek a pilóta nélküli járművekre. A kis­kereskedelmi árukon elsősorban az e-kereske­­delmi platformokon, például az Amazon vagy a DHL által szállított termékeket kell érteni, míg az élelmiszereknél az éttermi ház­hoz szállítást. Az egészség­ügyben vér­készítményeket, vakcinákat, gyógy­szereket és bizonyos esetekben a szervátültetéshez szükséges orvosi eszközöket indítanak útnak, az ipari áruk körében pedig egyebek között a jármű­gyártáshoz szükséges kiegészítőkkel, számítás­technikai egységekkel találkozhatunk.

A technológiával kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy miképp lehet a drónokat integrálni abba a légtérbe, ahol hagyományo­san kialakult és erős szabályok vannak. A folyamatos törvényi finomítások az előrelépés jeleit mutatják, de feltehetően a folyamat fel­gyorsulása az ipari szereplők lobbi­tevékenységé­vel élesedhet igazán. Ennek pedig alap­feltétele lesz a magasabb akku­mulátor­kapacitás, a nagyobb repülési hatótáv, valamint a lényegesen nagyobb teherbírás is.•