Forrás: Depositphotos/SergeyNivens

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál az elmúlt években folyamatosan elemezte több európai ország női informatiku­sainak készségeit, anyagi és szakmai megbecsült­ségüket. A legfrissebb kutatás – egy egészen új meg­közelítést választva – a gyerekkorig nyúlt vissza, és elsősorban arra irányult, hogy mikor kezdődött az érdeklődésük az informati­kával kapcsolatos területek iránt, és hogy számíthattak-e valamilyen támogatásra a környe­ze­tük­től. A kutatás eredményei nem csak első olvasásra meg­döbbentőek. A nők több mint egyharmada ismerte el, hogy senki sem bátorította őket arra, hogy informatikát tanuljanak. Ráadásul közvetlen környezetük nemhogy védőhálót jelentett volna számukra, de egyenesen hátráltató tényezőként hatott rájuk. Mint kiderült, leggyakrabban tanáraik, barátaik fogalmaztak meg negatív kritikát a pálya­választási célokról. Sőt, majdnem minden tizedik kislányt éppen a saját édes­anyja tántorította el attól, hogy az érdeklődését ki­bontakoz­tassa az IT világában. A felhozott érvek felérnek egy időutazással. Leg­gyakrabban az „ez a szakma nem nőknek való”, az „ezzel a munkával nem leszel vonzó”, az „úgyis lenéznek majd”, vagy ehhez hasonló sztereo­típiákkal szegték a lányok kedvét.

Súlyos önbizalomhiány

Ezek után nem meglepő, hogy a nemzet­közi kutatás egyebek között olyan meg­állapításokat fogalmazott meg, amelyek szerint a nők alá­becsülik a kompetenciá­jukat; meg­bénulnak egy bér- vagy pozíció­­tárgyalás gondolatától, hallgatnak, kerülik a kon­frontá­ciót, és képtelenek beismerni maguknak és a világnak, hogy kemény munkával elértek valamit. Ezek a félelmek nagymértékben járulnak hozzá a nemek közötti bér­szakadékhoz, önbizalmi problémákhoz vagy üveg­plafonhoz. A női in­formatiku­sok több mint egy­harmada véli úgy, hogy keveseb­bet keres, mint a hasonló pozícióban és beosztásban lévő fér­fiak. És ez nem alaptalan.

A nemzetközi kutatásban részt vevő országok női informatikusai ugyanabban a munkakörben átlagosan 13 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak.

Az egy évvel korábbi felmérés alapján a magyarországi női informatikusok 35 százaléka a nettó 400 és 600 ezer közötti bérsávban keresett. A válaszokból az is kiderült, hogy majdnem minden negyedik magyar nő pályamódosítás miatt vágott bele az informatikai kalandba, és ötből mindössze egy tanult informatikát vagy egy programozáshoz kapcsolódó műszaki területen az elhelyezkedését megelőzően. Érdekesség, hogy a hölgyek esetében a tesztelési (14 százalék), a frontend (11 százalék) és az üzleti elemzési területek számítanak a legnépszerűbbnek.

Majdnem minden negyedik magyar nő pályamódosítás miatt vágott bele az informatikai kalandba, és ötből mindössze egy tanult informatikát. A nők körében a tesztelési (14 százalék), a frontend (11 százalék) és az üzleti elemzési területek számítanak a legnépszerűbbnek. (Forrás: Depositphotos/AndreyPopov)

Sajnos az utánpótlás helyzete sem igazán biztató. Két évtized alatt az egyébként sem túl magas bázisról 10 százalék­ponttal esett vissza az informatika szakon tanuló nők aránya, és az évtized elején 15 százalék körül mozgott. Az Eurostat adatai szerint néhány éve egész Európában Magyar­országon volt a leg­alacsonyabb a női informatikusok száma. Pedig ahogy a klasszikus viccből ismert, „igény lenne rá”. A kétezres évek óta a folyamato­san növekvő piaci igények miatt jószerével nem volt olyan informatikai vállalat, amelyik ne vadászta volna le azonnal az elérhető munkaerőt a piacról. Már a 2010-es évek elején több tízezres volt a hiány informatiku­sokból, egy tavaly készült felmérés a többi között arra mutatott rá, hogy egy-két éven belül 44 ezer informatikus­nak lenne hely a hazai munkaerő­piacon, hiszen már nemcsak az IT-szektorban, hanem más ágazatokban is nagy számban foglalkoztatnak digitális szakembereket.

Kudari Nóra, a Women in Technology Egyesület alelnöke a kutatás eredményeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a technológia területén dolgozó női szakemberek eredményeinek láthatóvá tétele elengedhetetlen annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elismerjék a tehetségüket, tudásukat, és ezáltal más nőket is inspiráljanak arra, hogy ezen a területen építsenek karriert. A szektorban dolgozó nők gyakran láthatatlanok maradnak, ami nemcsak a munkáltatókon múlik, hanem sokszor maguk sem bíznak abban, hogy éppen olyan kiváló szakemberek, mint férfi kollégáik. Ezt a társadalomban meglévő sztereotípiák is erősítik.

Az elsők

Feltehetően kevesen tudják, hogy első számítógépes programozóként egy nőt tartanak számon. Azt meg talán még kevesebben, hogy ő a sokak által ismert romantikus költő, Lord Byron lánya. Ada Lovelace (1815–1852) sokoldalúságát bizonyítja, hogy 12 évesen szeretett volna megtanulni repülni, ezért a madarak életét kezdte tanulmányozni. A kudarcok nem törték le lelkesedését, né­hány évvel később már a differenciál- és az analitikus gépek működésére koncentrált, és az általa létrehozott, az úgynevezett Bernoulli-számokat tartják a világ első számítógépes algoritmusának. Ada fiatalon hunyt el méhrákban, ezért tudományos munkás­sága nem teljesedhetett ki. Halála után közel másfél évszázaddal, 1980-ban fogadta el az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma az új Ada programozási nyelvet, melyet róla neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon az ő képe látható.

Ugyancsak komoly szerepet vállaltak magukra a nők az első teljesen elektronikus számítógép – Electronic Numerical Integrator And Computer, azaz ENIAC – megalkotásában.

Maga a számítógép 2 és fél méter magas, mintegy 30 méter hosszú és 30 tonnás szerkezet volt, közel 17 500 elektroncsövet, 7200 félvezető diódát, valamint 1500 jelfogót építettek bele, és úgy ötmillió kézi forrasztást tartalmazott. Az úgynevezett ENIAC-lányok a programozás során körülbelül hatezer kapcsolót kezeltek, minden adatbevitel rendkívül összetett matematikai műveleteket és számításokat igényelt. Az ő nevükhöz fűződik az első szoftverek kidolgozása is. Betty Holberton az ENIAC-lányokkal közösen dolgozta ki a BINAC c-10 útmutatóját, amelyet a programozási nyelvek „előszobájaként” tartanak számon. Betty igazi hírne­vet a napjainkban is használt „nemzetközi billentyűzet” blokk kidol­gozásával szerzett, és állítólag a számítógép bézs színének ki­választása is hozzá köthető.

Az első teljesen elektronikus számítógép, az ENIAC programozásán dolgozó nők körülbelül hatezer kapcsolót kezeltek, minden adatbevitel rendkívül összetett matematikai műveleteket és számításokat igényelt. (Forrás: szabadon felhasználható)

Grace Hopper a világ első asszonyaként 1951-ben szerezte meg a számítógép-tudományok doktora címet a Yale Egyete­men. Az amerikai hadseregben is rendkívüli karriert futott be, a haditengerészetben nőként elsőként érte el az admirálisi rangot. A második világháború idején alkotta meg a számítógép alapelveit tartalmazó, mintegy félezer oldalas Műveleti kézikönyvet az automatikus szekvenciavezérelt számológépéhez. Hopper nevéhez fűződik egy olyan köztes program megalkotása is, amely lefordítja az angol nyelvű utasításokat a számítógép nyelvére. Ezzel a megoldással hatással volt egyebek között a kódoptimalizálásra, az alprogramok fejlődésére és a képletek fordítására is. Neki köszönhetjük a „bug” kifejezést, miután a Harvardon eltávolította a híres molylepkét az ősszámítógépből. Hatása megkérdőjelezhetetlen az informatika fejlődésére, ennek állít emléket az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének egyik rombolója, a USS Hopper, de a NERSC kutatóközpont leggyorsabb számítógépe, a Cray XE6 „Hopper” is az ő nevét viseli.

És hogy egy magyar példát is hozzunk. Az akadémiai végzettségű Molnár Vera (1924–2023) 1959-től kezdett kombinatori­kus képeket készíteni, és az általa „machine imaginaire”-nek nevezett módszerrel matematikai törvényszerűsé­geket modellezni, majd 1968-ban lehető­sé­get kapott, hogy valódi számító­géppel dolgozzon. Ennek köszönhetően a számítógépes és az algo­ritmikus művészetek egyik úttörője lett. A haláláig Francia­ország­ban alkotó képző­művész az esztétikai alapokra helyezett algo­­rit­mikus műalkotás alapjait fektette le. Mindez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy

egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat.

Alkotásai – a hazai múzeumok mellett – megtalálhatók a New York-i MoMA-ban, a londoni Victoria and Albert Museumban, valamint több párizsi gyűjteményben is.

Negyven év feletti női példaképek

Márciusban második alkalommal adták át az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület együttműködésében meghirdetett, 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait. Idén négy kategóriában hirdettek nyertest, továbbá a szakmai zsűri egy olyan különdíjat is átadott, amellyel minden évben egy, a szak­területén kiemelkedően teljesítő pedagógus munkáját ismerik el. Idén a hattagú Bíráló­bizottság döntése alapján ötven beérkezett jelölés közül választotta ki a zsűri azokat a pályázókat, akik kiemelkedően sokat tettek a technológia, a digitalizáció, az informatika, az info­kommunikáció, valamint a hírközlés és elektronikai szektor ismertségéért. Burjánné Tandari Zsuzsannát, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztőjét „Az év csapat­játékosa” kategóriában díjazták. Rajki Annamáriát, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatójának munká­ját az „Innovátor” kategóriáért járó díjjal ismerték el. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az „Inspiráló teljesítményért” kategória nyertese lett. Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizá­ciós Üzletágának vezetője az „Inspiráló felsővezető” díjat vehette át. Özvegy Juditot, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetség­­gondozó pedagógusát pedig a „Különdíj az oktatásért” elismeréssel díjazta a zsűri.

A 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjazottjai balról Özvegy Judit, Burjánné Tandari Zsuzsanna, Balogh Tünde, Rajki Annamária, Dőry Éva. (Forrás: womenintech.hu)

Két sikersztori a 21. századból

Végezetül két, komoly karriert befutó női vezetőt mutatunk be. 2008-ban, 51 évesen vonult nyugdíjba Meg Whitman, aki közel egy évtized alatt az alig 30 főt foglalkoztató eBay-ből egy több­milliárdos, 13 ezer főt foglalkoztató vállalatot épített fel. Whitman akkor kezdte irányítani a céget, amikor az internetes kereskede­lem még éppen csak kialakulóban volt, vezetésével pedig olyan internetes szolgáltatásokat szerzett meg, mint a PayPal online fizetési módszer vagy a telefonprogramként ismert Skype. Vissza­vonulásával az egyik utolsó, az internet üzleti profiljának kialakí­tásában kulcsszerepet játszó vezető távozott az iparágból.

Egy évvel később, 2009-ben nevezték ki a nemzetközi dokumentumkezelő és üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalat, a Xerox Corporation vezérigazgatójává Ursula Burnst. Ezzel az első afroamerikai nő lett a világon, aki egy Fortune 500-as cég vezérigaz­gatójaként dolgozott. A Forbes beválogatta a világ legbefolyásosabb személyiségei közé, Barack Obama pedig őt választotta, hogy a Science, Technology, Engineering and Mathematics (STEM) oktatási koalíciót vezesse.

A cikkünkben felsorolt nők nemcsak komoly hatást gyakoroltak az informatika világára, de egyúttal azt is bebizonyították, hogy ebben a szektorban a hölgyek is kimagasló eredményeket és sikereket érhetnek el.•

Címlapkép forrása: Depositphotos/SergeyNivens