A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a DUIHK Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával partnerségben megrendezett éves járműipari konferenciája tagadhatatlanul a magyarországi járműipari vállalatvezetők és ágazati szakértők megkerülhetetlen találkozási helye lett. A magyar járműipar magas rangú képviselői immár tizedik alkalommal találkoztak a HIPA Automotive Conference 2024 rendezvény keretében Budapesten. A vállalatvezetők és prominens szakértők ezúttal is számot adtak a legújabb trendekről, a jármű­ipari szektor eredményeiről, kihívásairól, valamint az ágazat jelenét és jövőjét alakító elektromos átállásról, és hazánknak a folyamatban betöltött szerepéről.

„A hazai beruházás­ösztönzési rendszeren keresztül az elmúlt egy évtizedben messze a legmagasabb arányt a járműipari beruházások képviselték, és ez a korona­vírus-járvány és a szomszédunkban dúló háború idején sem változott” – hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Joó István, a HIPA vezérigazgatója, a befektetés­ösztönzésért és kiemelt magyarországi nagy­befektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos. Mint folytatta, láthatóan a 2020 utáni évek befektetései duplán számítanak, a Gépjármű­gyártók Nemzetközi Szervezetének legfrissebb felmérése alapján ugyanis a francia, a brit, a lengyel vagy éppen az amerikai autó­gyártás ter­melési volumene 2023-ban nagyságrendileg a 2019-es érték 60-70 százalékát érte el, a spanyolok, a japánok vagy a csehek pedig a termelési szint 85-98 százalékára zárkóztak fel. Ezzel szemben Magyarország tavaly már a pandémia előtti szint felett teljesített.

Szükség van a versenyre

A HIPA vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra is, hogy a következő évtizedek gazdasági folyamatait az elektromos autóipari átállás határozza meg. Egy rendkívül tu­datos építkezésnek köszönhetően mára Magyaror­szág a nyugati és a keleti technológiák összekapcsolási pontjává vált: hazánk a német prémiumautó-gyártók mellett már az ázsiai járműipari vállalatok európai terjeszkedésének is kulcsszereplője. Joó István kritikusan fogalmazott az Európai Unió szándékáról, amely extra­vámokkal torzítaná a verseny­helyzetet. Ennek megítélésében nincs egyedül, ugyanis Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezetője egy interjúban nemrég kétségeit fejezte ki a protekcionizmussal kapcsolatban. A német prémiummárka első embere szerint az új versenyhelyzet még jobb és megfizethetőbb elektromos autók gyártására, még nagyobb volumenű kutatás-fejlesztési tevékenységre ösztönzi majd az európai járműgyártókat is. A HIPA vezérigazgatója a fejlődési irányokról úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt tovább kell növelni az akkumulátorok hatótávolságát, csökkenteni kell azok előállítási költségeit. „Az igazi áttöréshez azonban nemcsak a járművek minőségén, de az elektromobilitási infrastruktúra fejlesztésén is rengeteget kell dolgoznunk, amihez az Európai Uniónak is pluszforrásokat kell mozgósítania. Első körben bővíteni kell a töltő­állomások hálózatát, ehhez könnyen hozzáférhető támogatásokra van szükség” – tette hozzá. Véleménye szerint a magyar modell követendő példát mutat, hiszen 2020 elejéhez képest itthon több mint hétszeresére nőtt a tisztán elektromos járműpark. Az európai országok közül pedig márciusban Magyarországon nőtt a második legnagyobb arányban a tisztán elektromos autók értékesítése.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója, befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos

A kormánybiztos elismerte, az elektromos átállásnak nemcsak győztesei, hanem vesztesei is lesznek. A járműipar egyre inkább globalizálódó és világméretű hálózatokba szerveződő iparág, ennek megfelelően a hazai beszállítóink is egyre intenzívebb versennyel szembesülnek, ráadásul legtöbbször nemzetközi versenytársakkal kell rivalizálniuk. Joó István arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszállítói lánc tagjainak fel kell készülniük és alkalmazkodniuk kell a megváltozott környezethez a beszállítói pozíciók megőrzése és újak megszerzése érdekében. A HIPA nem csak a befektetők Magyarországra vonzásában játszik szerepet. Kiemelt feladatai közé tartozik a hazai kis- és középvállalkozások beépítése a nagyvállalatok beszállítói láncaiba is. Joó István szerint a járműgyártók akkor érezhetik valóban otthon magukat Magyarországon, ha minél több magyar beszállítóval tudnak sikeresen együttműködni, ebben a folyamatban a HIPA a jövőben is minden támogatást kész megadni a vállalatoknak.

A HIPA vezérigazgatója beszéde végén az ágazat jövőbeli kilátásairól is szólt. Emlékeztetett: a hagyományos autóipari szektor előző nagy beruházási hullámát – 2016 és 2023 között – az elektromos mobilitáshoz és az akkumulátor­iparhoz kapcsolódó tőkekiadások megugrása követte. „Az elektromos átállásban jelenleg némi lassulást tapasztaltunk ugyan, azonban az ipari szereplők között teljes konszenzus van abban, hogy nincs megállás. Folytatni kell a megkezdett munkát, és a szakértők várakozásai szerint 2025-re már nemcsak fellendülésben, de erőteljes növekedésben bízhatunk” – jegyezte meg. A vezérigazgató arra is rámutatott, hogy csak tavaly 507 225 darab jármű gurult le a hazai gyártósorokról. „Az elmúlt időszak fejlesztéseinek és kapacitás­bővítéseinek, illetve a hamarosan elkészülő beruházásoknak köszönhetően ezt a csúcs­teljesítményt néhány éven belül képesek leszünk megduplázni, és évi egymillió fölé tornázni a legyártott autók számát Magyarországon” – mondta, kiemelve: Európában erre a volumenre jelenleg csupán öt ország képes. Ezek az eredmények nemcsak azt jelzik egyértelműen, hogy a Magyarországon gyártott modellek iránt rendkívül erős a globális kereslet, hanem azt is, hogy a hazai autógyárak verseny­képesebbnek számítanak a nyugat-európai vetélytársaiknál. Azt is elmondta, hogy a járműipar sikere nagyon világos üzenetet közvetít a gyártóknak és a befektetőknek, mégpedig azt, hogy a termelést hazánkban tartani a jövőben is gazdaságilag racionális döntésnek számít.

Véleménye szerint a további sikerekhez még szorosabb együtt­működésre van szükség az egyetemek és a járműipari szereplők között. „Ennek egyik iskolapéldája az Audi és a Széchenyi István Egyetem kapcsolata” – fogalmazott a kormánybiztos, rámutatva, szerencsés helyzetben van Magyarország, hiszen azok a városok, ahol járműgyártó vállalatok vannak – Kecskemét, Debrecen és Szeged –, ugyancsak egyetemvárosok. A HIPA vezérigazgatója arra biztatta az érintett szereplőket, hogy fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk nyitott új járműipari szereplők érkezésére is, a kiemelt helyszín a Baranya vármegyében nemrég létrehozott 600 hektáros új ipari park is, ahová elsősorban a szoftverfejlesztés, az önvezető autózás, az alternatív meghajtások, a kompozittechnológiák vagy éppen a tesztelés területéről várnak befektetőket.

Töltőállomások nélkül nincs átállás

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) igazgatója, Sigrid de Vries előadásában először arról beszélt, hogy Magyarország stratégiailag jó földrajzi helyszínen található, szakképzett és terhelhető a munkaereje. Mint fogalmazott, akár elismerően, akár kritikusan szólnak a magyar autóiparról, Európában mindenki figyel arra, milyen új beruházások és technológiák érkeznek hazánkba. Elmondta, hogy a kontinensen mintegy 2,5 millió ember dolgozik az autóiparban, 13 százalékuk Magyarországon. Ez a hányad magasabb, mint Németországé, ráadásul nálunk van a negyedik legnagyobb akkugyártó-kapacitás. Véleménye szerint a vásárlóknak megfizethetőbb autókra van szükségük, és az európai autóipar csak akkor virágozhat, ha nagyobb együttműködésre kerül sor. Sigrid de Vries egy ötpontos javaslatcsomagot ismertetett, amely a beszerzéstől az újrahasznosításig kiterjed a folyamat minden elemére. Szerinte először is újra kell gondolni a szabályozási keretrendszert, mert egyes apró lépések korlátozása és szabályozása helyett holisztikus megközelítésre van szükség.

Sigrid de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) főigazgatója

Az ACEA igazgatója csatlakozott Joó István véleményéhez, vagyis, hogy meg kell védeni az európai autóipar globális verseny­képességét a protekcioniz­mussal szemben. Harmadik pontként az igazgató a technológiai semleges­séget emelte ki, ami a gyakorlatban azt jelenti, nem szabad egyetlen újításra fókuszálni, a lítiumionos akkumulátorok mellett a hidrogén­kutatásoknak is teret kell adni. Mint mondta, a mobilitásnak megfizethetőnek és hozzá­férhetőnek kell lennie. Végül Sigrid de Vries elégedetlenségét fejezte ki az autóipar és az e-autózásra átállás uniós támogatá­sával kapcsolatban. Úgy véli, hetente kellene annyi töltő­­állomást telepíteni, mint amennyit jelenleg évente sikerül. „Ezek nélkül lehetetlen elérni a klímacélokat” – fűzte hozzá végezetül.

Fontosak a hazai beszállítók

A magyarországi székhelyű autógyártók – Audi, BMW, BYD, Mercedes, Suzuki, Stellantis – felsővezetői a konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen egyöntetűen kijelentették, hogy készen állnak a versenyre, amely reményeik szerint jobb termékek előállítására készteti őket a jövőben. Hangsúlyozták a hazai szakképzések fontosságát, mivel az ágazatot vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára. A meglévő duális oktatási rendszer nagyszerű alapot nyújthat e cél eléréséhez. „A geopolitikai feszültségek és a világszerte sorra kerülő választások miatti politikai bizonytalanság közepette elengedhetetlen az is, hogy rugalmasak maradjunk” – tette hozzá Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a vállalat alapvetően elégedett a magyarországi körülményekkel, ezért is döntöttek a bővítések mellett.

Amint azt egy sor példa is mutatja, széles körben követik a beszerzés során a „hazait a hazaiaknak” elvet. Az autógyártók általános benyomása pozitív a helyi beszállítók kapcsán, akiknek ellenben tovább kell dolgozniuk azon, hogy működésükben szintet lépjenek, egyebek között a digitalizáció terén. Henry Zhang, a BYD Europe Commer­cial Vehicle Business Center és a BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a BYD buszgyártási üzletágának jelenlegi beszállítóinak nagy része is magyar, akikkel szívesen dolgoznak, érvként a hatékonyságukat, a reakció­idejüket és az áraikat említette. Hozzátette, az elektromos autózás terén még kevés a hazai szakember, de mint megjegyezte, szívesen segítenek a kinevelésükben. Az ügyvezető igazgató kiemelte azt is, hogy két üzemükkel megvetették a lábukat Magyarországon, ahol nagyon hosszú távra terveznek. Ennek szellemében igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani a munkaerőpiacon is, a hazai beszállítólánccal is. Liv Eske Herrström, a BMW Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető és pénzügyi igazgatója az oktatás fontosságát hangsúlyozva a vállalat Oktatási Központjáról és a magyarországi egyetemekkel kialakított együttműködések elmélyüléséről beszélt. Kitért a debreceni repülőtér fejlesztésének szükségessé­gére is, mert, mint mondta, a helyi vezetésben számos né­met dolgozik, az ő családtagjaik pedig rendszeresen utaznak Magyarországra.

A magyarországi székhelyű autógyártók felsővezetőinek kerekasztal-beszélgetése, balról: Pápai Tamás moderáror, Michael Breme (Audi), Liv Eske Herrström (BMW), Henry Zhang (BYD), Acumi Maszato (Suzuki), Jens Bühler (Mercedes-Benz), Mesics Olívia (Opel).

Acumi Maszato, a Magyar Suzuki Zrt. ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben Eszter­gomban is az elektromos modellek gyártására fognak fókuszálni. Az energiaköltségek megugrására válaszul a napelem­rendszerek és hőszivattyúk telepítésével reagált a 33 éve hazánkban működő vállalat, amely rendkívül sok hazai beszállítónak ad munkát. Maszato bízik abban, hogy a jövőben ki fogják tudni használni Magyarország akkumulátor­kapacitásait, és nem messziről kell beszerezni az elektromos autók legfontosabb alkatrészét.

„Az autógyártóknak különösen az adminisztrációs ter­hek enyhítésében lenne szükségük segítségre, ami a jelentési kötelezettségek duplikálásában nyilvánul meg” – jegyezte meg Mesics Olívia, az Opel Szentgotthárd Kft. ügyvezető igazgatója a Stellantis-csoport részéről. Ki­tért arra is, hogy minél több magasabb hozzáadott ér­tékű munkába szeretnék a jövőben bevonni a hazai be­szállítókat. Michael Breme, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy eddig mintegy 12 milliárd eurót invesztáltak a győri gyáregységbe, ahol idén fognak gyártani utoljára belső égésű motorokat is. Az Audi vezetője elismerően szólt a német kormányról, amikor arról hoztak döntést, hogy nem támogatják tovább a belső égésű motorok gyártását. „Egészen egyszerűen drága két különböző technológiát fejleszteni” – magyarázta. Mint fogalmazott, a vásárlókat meg kell győzni arról, hogy az elektromos autózásé a jövő, ehhez pedig az infrastruktúra bővítése elengedhetetlen. Michael Breme szerint a fenntarthatóság nem egyszerűen egy kifejezés számukra, hanem egy közös cél is.

400 kilométeres hatótáv

„Az innovációt Magyarországon a beáramló működőtőke hajtja” – minderről már Szép-Tüske Rita, a HIPA befektetés­ösztönzési és támogatási vezérigazgató-helyettese beszélt előadásában. Mint kiemelte, az Ügynökség kiterjedt kutatás-fejlesztési ösztönző­rendszere számos lehetőséget kínál a befektetők számára, melynek eredménye­ként a HIPA 2017 óta 33 projektet támogatott 500 millió euró értékben. Ennek kétharmada az autóiparhoz kapcsoló­dott. Olyan vállalatok indítottak kutatás-fejlesztéseket Magyar­országon, mint a Bosch, a Samsung SDI, a Continen­tal vagy az AI Motive. Véleménye szerint nem véletlen, hogy a Top 10 magyarországi vállalat közül hat a jármű­gyártásban érdekelt, ezért minden esély megvan arra, hogy a járműipar a közeljövőben szintet lépjen.

Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgató-helyettese

Vári Attila, az IFUA Horváth & Partners Kft. partnere előadásában azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak akkor van esélye profitálni az átállásból, ha felveszi az integrációs központ szerepét, és befogadja a világ minden tájáról érkező zászlóshajó-szereplőket, valamint tovább erősíti pozícióját a kutatás-fejlesztésben, elsősorban az EV és ADAS ökoszisztéma kiépítésében.

Vári Attila, az IFUA Horváth & Partners Kft. partnere

A globális szereplők hihetetlen pénzeket fordítanak a kutatásokra, csak tavaly 60 milliárd euró értékben valósultak meg fejlesztések ezen a területen. A szakértő emlékeztetett arra, hogy 2023-ban 72 millió autót adtak el világszerte, ami még mindig a pandémia előtti szint alatt van. Az ázsiai piacon regisztrálták a legnagyobb emelkedést, Európa pedig a harmadik volt ebben a rangsorban. Az elektromos autózás elterjedésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi év volt az első, amikor az újonnan eladott autók kevesebb mint fele volt belső égésű motorú. Jelenleg a teljes állomány 14 százaléka elektromos, de rendkívül nagyok az eltérések a régiókon belül. Norvégiában például 80 százalék feletti az arány, Dél-Európában pedig igen alacsony. Egy kutatásra hivatkozva Vári Attila elmondta, hogy a vásárlók elvárásaiban a 400 kilométeres hatótáv és a húsz perc töltési idő szerepel, és ez azért remek hír, mert a legújabb generációs akkumulátorok megfelelnek ezeknek a szempontoknak. Véleménye szerint ugyanakkor a töltőállomások számának radikális emelkedése nélkül nincs esély az elektromos autózás igazi áttörésére. És bár az EU-nak grandiózus tervei vannak e téren – 2030-ig 3,5 millió új töltőállomás –, azt egyelőre nem látni, miből fogják tudni ezt finanszírozni.•

Címlapkép: HIPA