A HIPA hivatalos adatai szerint 2021-ben 5,9 milliárd euró, tavaly 6,5 milliárd euró értékben érkeztek beruházások Magyar­országra. Ehhez képest idén ez a szám akár 13 milliárd euróra emelkedhet. Joó István a kiugró teljesítmény kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a siker alapvetően egy nemzetközi trendre vezethető vissza. Mint fogalmazott, globális járműipari forradalom zajlik, az elektromos átállás alapjaiban értelmezi újjá a teljes ágazatot. „Büszkék lehetünk arra, hogy Magyar­országon több megaprojekt is elindult az elmúlt időszakban, a minden idők legnagyobb volumenű hazai zöldmezős beruházás címet viselő CATL-üzem mellett idetartozik még az EVE Power debreceni és a Huayou Cobalt ácsi beruházása is” – jegyezte meg a HIPA vezérigazgatója. Véleménye szerint nem túl gyakori példa hazánk történelmében, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban az élenjárók között vagyunk számontartva. A részletekről szólva kitért arra is, hogy a Magyar­országon jelen lévő mindhárom német prémium autómárka vezető szerepet szán az itteni gyártó­bázisainak az elektromos átállásban, és a világ tíz legnagyobb elektromos zöldenergia-tárolással foglalkozó gyártójából pedig már öt kötelezte el magát hazánk mellett. Joó István hozzátette: a HIPA 2014-es megalakulása óta mindent megtett annak érdekében, hogy minél diverzifikáltabbá váljon a hazai beruházások iparági szerkezete. A beruházásösztönzési rendszeren keresztül az elmúlt években mintegy 30 különböző ágazatból sikerült befektetőt vonzani hazánkba a faipartól kezdve a gyógyszeriparon, a logisztikán vagy a megújuló energiákra fókuszáló beruházásokon keresztül egészen a biotechnológiáig.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója

A HIPA vezérigazgatója a magyar gazdaságra jellemző autóipari túlsúlyt felvető újságírói kérdésre reagálva felhívta a figyelmet arra is, hogy számos európai országban idézőjelben „ennél is rosszabb” a helyzet. A szlovák és cseh közúti járműgyártás mellett a lett és az észt fafeldolgozás, a horvát és a spanyol élelmiszer-, ital-, dohánytermék­gyártás szak­ágazatának hozzájárulása az adott ország feldolgozó­ipari termeléséhez magasabb volt, mint a magyar közúti jármű­­gyártásé – mutatott rá. Azt is elmondta, hogy az elmúlt években robbanás­szerű fejlődésen ment keresztül a hazai szolgáltató központok ágazata, amely rendszeresen az autóipar mögött a második, harmadik helyen végez a Magyar­országra érkező beruházásokat tekintve. Az iparági szereplők egyre szélesebb körű és egyre átfogóbb, kifejezetten magas hozzáadott értékű feladatkörökkel jelennek meg nemcsak Budapesten, hanem egyre több vidéki nagyvárosban is. A szektor mindössze öt év alatt megduplázta foglalkoztatottjai számát, ami mára meghaladta a 100 ezret.

A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója Debrecenben hozza létre második európai üzemét, mintegy 3 ezer milliárd forint értékben.

Joó István szerint minden kétséget kizáróan a magas hozzáadott értékű munka még a hagyományos ipari szektorok esetében is egyre markánsabban jelenik meg. „Már jó ideje azt tapasztaljuk, hogy a járműipari vagy elektronikai beruházások is a kutatás-fejlesztési eredményekre épülnek” – mondta a vezér­igazgató. Ennek eredménye­ként a korábban csak gyártó­kapacitással jelen lévő vállalatok egyre nagyobb számban bővítik operációjukat Magyar­országon kutatás-fejlesztési tevékenységgel. Joó István példaként a Samsung SDI-t említette. Az elektromos jármű-energiatárolási folyamat­fejlesztésére fókuszáló, 22,5 milliárd forint értékű K+F projekt eredményeként egy új technológia jöhet létre, aminek köszön­hetően az új zöldenergia-tárolók kapacitása és biztonsága tovább növekszik, a gyártási sebesség nő, miközben a hely- és munkaerőigény 20 százalékkal csökken. „Határozott célunk, hogy a magyar ökoszisztéma szereplőit a jövőben arra ösztönözzük, kövessék ezt a példát, és használják ki a magyar kreativitásban rejlő lehetőségeket. Alakítsanak ki minél mélyebb és szerte­ágazóbb együtt­működéseket a magyar­országi felsőoktatási intézményekkel a kutatás-fejlesztés terén” – fűzte hozzá Joó István vezérigazgató.

Az interjúból egyebek között kiderül az is:

• Milyen szempontokat vizsgálnak a nemzetközi befektetők a végső döntés meghozatala előtt, és mennyi ideig tart egy tárgyalássorozat?
• Mitől ennyire vonzó Magyarország a nemzetközi befektetők körében?
• Milyen ösztönzőkkel tudja támogatni a HIPA jelenleg a beruházásokat?
• Mennyire lehet befolyásolni a befektetőket, hogy az eddig kevésbé preferált vármegyék is felkerüljenek a térképre?

A teljes interjút az Innotéka magazin decemberi számában olvashatják. (x)