Mutualizmus vagy parazitizmus?

Ugyanaz a fertőzés a különböző szerveződési szinteken egyidejűleg akár ellentétes hatásokat is kiválthat – állapították meg hazai kutatók.


Hol a határ a mutualista (korábban erre a szimbionta kifejezést használták) és a parazita életmód között, tehát mi a biológiai különbség a „jó” és a „rossz” fertőzés között? Rózsa Lajos és Garay József, a HUN-REN Ökológiai Kutató­központ (HUN-REN ÖK) Evolúció­tudományi Intézet munka­társainak a kérdésre adott meglepő eredményei a brit Parasitology szak­folyóiratban jelentek meg.

Negyvenöt évvel ezelőtt még úgy vélték, hogy az egyedek számára hátrányos, élet­tartamukat és szaporodási esélyeiket csökkentő fertőzések szükség­képpen negatívan hatnak a gazda­populációk egészére is. Az új tanulmányban azonban leírták, hogy mindez korántsem biztos, mivel egyazon fertőzés a különböző szerveződési szinteken egymással párhuzamosan, egyidejűleg akár ellentétes, jó és rossz hatásokat is kiválthat.

A Toxoplasma-fertőzött emberek arcát (a) kissé vonzóbbnak látjuk, mint nem fertőzött társaikét (b). Forrás: Borráz-León et al. 2022.

Például az egyik leggyakoribb, tünet­mentesen lappangó fertőzés, a Toxoplasma gondii meg­rövidítheti az életünket, hiszen néhány esetben egyebek között skizofréniát vagy spontán vetélést okozhat, illetve növelheti a közlekedési balesetek veszélyét. Ugyanakkor kissé növeli a szexuális nyitottságot és vonzerőt, ugyanis fertőzött ember­társaink arcát vonzóbbnak látjuk. Akkor ez jó vagy rossz fertőzés?•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka