Október közepén, az egyetem alapításának 380. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepi Pázmány Napok egyik helyszíne az ITK aulája volt…

– Itt zajlott az egyetem új doktorainak az avatása. A Kar doktori iskolájából tizenhárman szereztek PhD-fokozatot. Néhányan közülük nálunk folytatják kutatói munkájukat, azok közül pedig, akik elmennek, vannak, akik a Max Planck Intézetben vagy a Cambridge-i Egyetemen fognak dolgozni.

Az elmúlt években folyamatosan építette nemzetközi kapcsolatrendszerét az egyetem, idén is számos együttműködési megállapodást kötöttek úgy a kutatás, mint az oktatás területén. Milyen lehetőségeket jelent ez a Karon a saját és a külföldi hallgatók számára?

– A bizalmi kapcsolatok lassan épülnek, nem véletlenül, mert meg kell ismernünk egymást. Megemlíteném a Madridi Autonoma és a Bordeaux-i Egyetemmel közös nemzetközi mesterképzésünket. A spanyol, francia és magyar hallgatók együtt töltenek el egy-egy szemesztert Madridban, Bordeaux-ban és Budapesten, ez most 15-20 hallgatót érint a Karon. Az elsők most másodévesek, ők jelenleg Bordeaux-ban tanulnak, a következő évfolyam első félévesei pedig Budapesten. A negyedik szemeszterben fogják a diplomamunkájukat megírni. A képzést közösen dolgoztuk ki és valósítjuk meg, és ha majd elég tapasztalatot szereztünk benne, szeretnénk ezt a lehetőséget megnyitni más egyetemek előtt is. Egy másik PhD-program keretében villamosmérnöki és informatikai tudományokban két doktori diplomát szerezhetnek a résztvevők az egyesült államokbeli University of Notre Dame-mal, valamint az olaszországi Politecnico di Torinóval kötött együttműködési megállapodásunk alapján. Kutatási együttműködés keretében töltenek például 3-4 hónapot a Notre Dame Egyetemről hallgatók a Karon, természetesen a kinti egyetemmel egyeztetett kutatási témában.

Az egyetem legfiatalabb karán mit oktatnak, miért egyedülálló az itt folyó molekuláris bionikai képzés?

– Azért, mert innen indult. A Kar első dé­kánja, Roska Tamás professzor kezdeményezte e szak indítását, elsőként az országban. Ez a villamosmérnöki, informatikai tudományok és a biológia érdekes elegye. Olyan mérnököket képzünk, akik ezeknek a tudományoknak a metszetében fognak tervezni, valami újat létrehozni. Amíg az alapkutatás a természettudományokban egy létező, de addig ismeretlen törvény felfedezését jelenti, addig a mérnökség esetében valami addig nem létező új feltalálását. Ennek nagy jelentősége van piaci érték szempontjából is.
A Semmelweis Egyetemről oktatnak ná­lunk részmunkaidőben tanárok. Roska professzor indította el az együttműködést a neuro­biológusokkal, ahogy azt is, hogy or­vostanhallgatók egy része matematikai és fizikai ismereteket szerezzen az ITK-n, a molekuláris bionikus, illetve a mérnök informatikus alapképzésnek az első évét végzik el nálunk. Mindegyik képzésünk kétnyelvű, hiszen az informatika nyelve az angol. Hosszú távú terveink között szerepel az egyciklusú, ötéves képzés visszaállítása, ugyanis a mérnök informatikusokra a cégek gyakran lecsapnak az alapképzés után. Az alapozás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezért azt szeretnénk, hogy 2016 szeptemberétől az első félév közös legyen minden hallgató számára a Karon, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a jövendő kollégák közös nyelvet beszéljenek. Az pedig elfogadhatatlan szerintünk, hogy valaki úgy szerezzen diplomát, hogy nem tud programozni, illetve bizonyos matema­tikai, természettudományi – elsősorban fizikai – ismeretei hiányoznak.

Mi a különbség a mérnök informatikus és a molekuláris bionika mérnöki tanterv között?

– Más modellvilágban, de mindkét területen azonos absztrakciót használnak, csak míg a molekuláris bionika lemegy egészen az atomi méretekig, addig a mérnök informatika ennél nagyobb léptékben dolgozik.

Milyen pontszámmal lehet bekerülni az ITK-ra?

– A molekuláris bionika szakra eddig is magas pontszámokkal lehetett bekerülni, ez idén 398 pont volt. A mérnök informatikus szakon pedig huszonegy ponttal lett magasabb a ponthatár a tavalyinál, és ez a második legmagasabb az országban a hasonló szakok között.•