Párologtatóterületek kialakítása az Alföldön

Az aszályok mérsékléséhez vissza kellene állítani a vizes élőhelyeket, réteket-legelőket az alföldi táj egyes részein.


Kiszáradt termőtalajA 2022-es nyárra jellemző helyzet: felhők és közepes-nagy nedvességtartalom jelentek meg a légkörben, de csapadék nem esett. A termőtalaj teljesen kiszáradt, az ősszel betakarítandó növények sok helyen 100 százalékos terméskiesést mutattak. (Fotó: Jakab Gusztáv)

Mitől volt annyira súlyos 2022 nyara az ország keleti ré­szén? A Dunántúlra zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, és csapadék nélkül, erős széllel haladtak át, tovább rontva az aszályhelyzetet. Ennek egyik oka, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés és az azáltal okozott talajszerkezeti változások miatt az aszályos évek hőhullámai során kevés a felszínközeli légrétegek páratartalma.

Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatóinak a Land folyóiratban közölt tanulmányából kiderül, hogy 2022 nyarán a szokatlanul erős szárazság miatt hiányzott a ziva­tarok kialakulásának egyik feltétele, a felszínközeli párás légréteg. Az alföldi táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében jelentősen visszaesett. Sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy a csapadék a talaj mélyebb rétegeiben tárolódjon. A kutatók szerint támogatni kellene a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését, és javasolják a vizes élőhelyek, rétek-legelők visszaállítását is egyes részeken. Az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes földekből lehetne kialakítani ilyen „párologtatóterületeket”. Ez garantálhatná, hogy ismét legyenek zivatarok az aszályos években.•

Címlapkép: Jakab Gusztáv


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka