A legnagyobb kibocsátó nemzetek közül ugyan több is növelte a klíma­semlegességre vonatkozó célkitűzéseit, de mindez nem elég – állapítja meg a KPMG Net Zero Readiness Report 2023-as jelentése, mely 24 ország felkészültsé­gét hasonlította össze. A szak­emberek olyan kulcs­fontosságú ágazatokban mérték fel a globális tendenciákat, mint a villamos­energia-ipar, a közlekedés, az olaj- és gázipar, valamint a mező­gazdaság. A jelentés országonként mutatja be, hogy az egyes gazdasági ágazatok miként járulnak hozzá az üvegház­­hatású gázok kibocsátásához, és ezek az arányok mennyit változtak 2005 és 2022 között. A Nemzetközi Fenn­tarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) idén közzétette az új globális fenn­tarthatósággal kapcsolatos riportálási követelményeit, és az Európai Bizottság elfogadta az európai fenn­tarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS). Ezek a szabványok lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megmutassák, milyen erő­feszítéseket tesznek a zöld üzletmenet teljesítése érdekében.

A jelentés szerint Kína, az Egyesült Államok és India a globális kibocsátás mintegy 52 százalékáért felelős. 

Kína legfontosabb tüzelő­anyaga a szén, amelynek a felhasználása a 2021-es kormányzati tervek szerint 2025-ig növekedni fog, és csak ezután kezd csökkenni. Kína nemzeti szén-dioxid-kibocsátási rendszert indított útjára 2021-ben. Ez a világ legnagyobb online szén-dioxid-piaca, amely egyelőre csupán az energia­termelési ágazatot fedi le, de a tervek szerint a rendszert nyolc fő iparágra fogják kiterjeszteni. 

Az Amerikai Egyesült Államokban 2022 volt az első olyan év, amikor a megújuló energia­forrásokból származó villamos­energia-termelés meghaladta a szénen alapuló termelést. A 2022 augusztusában törvénybe iktatott Infláció­csökkentési Törvény a klíma­válság kezelését hivatott előmozdítani, az amerikai gazdaság modernizá­lásá­val és a fosszilis tüzelő­anyagoktól való függőség csökkentésével. 

India energia­fogyasztása 2000 óta a duplájára nőtt, és a nettó zéró kibocsátást számításaik szerint 2070-re tudják elérni. Ez magában foglalná a hidrogén előállításának és felhasználá­sának növelését, továbbá az elektromos járművek nagyobb arányát is. Indiában – sok más országhoz hasonlóan – a mezőgazdaság komoly kihívást jelenthet az üvegház­hatású gázok kibocsátásá­nak csökkentésében. A műtrágya államilag támogatott, ami ösztönözheti a túlzott felhasználást, és ugyancsak nehéz csökkenteni a tejelő állat­tartásból származó metán­kibocsátást. Ez az az ágazat, amelynek a szén-dioxid-mentesítése minden bizonnyal a legtöbb időt fogja igénybe venni.

A jelentés jó példaként említi Norvégiát, mely szinte teljes áram­szükségletét vízenergiából fedezi, és a tervek szerint 2025-re megszűnik a fosszilis üzemanyag-meghajtású új autók értékesítése. Az ország célként tűzte ki, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, és azt, hogy már 2030-ban szén-dioxid-semlegessé váljon, a többi között az EU-val kötött megállapodás révén, amely szerint részt vesz a kibocsátás­kereskedelmi rendszerében annak ellenére, hogy nem tagja az EU-nak. 

Svédország is komoly eredményeket ért el a szén-dioxid-mentesítés­ben mind a vállalatok, mind a magán­személyek körében. A villamos energia több mint 90 százaléka alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból, elsősorban víz- és nukleáris energiából származik – emeli ki a jelentés.•

Címlapkép forrása: KPMG