„A természeti értékek megőrzéséhez, a növényvilág változatosságának megtartásához, a tájhasználatok optimalizálásához a térségben a víz visszatartására vagy adott esetben pótlására van szükség. Erre a fel­ismerésre építve alakult ki a program koncepciója, amely szerint a térség problémáit a vízgazdálkodási rendszer átalakítására alapozva kell megoldani. A hajdanán vízzel megfelelően ellátott terület számára ismét biztosítani kell az optimális vízmennyisé­­get és vízelosztást” – nyilatkozta a program­ról Bencs Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője.

Bencs Zoltán

A „Vízvisszatartás és tájhasználatváltás tervezése az Ős-Dráva Programban” című projekt (KEHOP-1.3.0.-15-2016-00014) komplex tervezése és kivitelezése szolgálja ezeket a célokat. Fővállalkozóként az Aquaprofit Zrt. feladata a tervezési elővizsgálatok és a tervezés megalapozását biztosító előkészítő tanulmányok elvégzése, a projektterület hidrológiai modellezése, majd a véglegesen elfogadott műszaki tartalom megvalósítása.

A Piskói mellékág revitalizációja

„A fejlesztés célja komplex vízgazdálkodási infrastruktúra megépítése, amely megteremti a komplex program ráépülő további elemeinek megvalósítását, ezek közül is elsősorban a tájhasználatváltás lehetőségét. Ennek egyik alapvető célkitűzése, hogy növeljük a táj úgynevezett vízpuffer-kapacitását, s ezáltal növekedjen a tájban visszatartott víz mennyisége. Minél több vizet tudunk ugyanis megtartani és azt helyben körforgásban tartani, annál életgazdagab­bá te­hető a táj, illetve minél kevesebb a víz, annál inkább kiszorul az élet a tájból. Ez igaz a ter­mészeti környezet és hosszabb távon a helyi társadalom és gazdaság szempontjából is” – mondta Bencs Zoltán.

Régi-Fekete-víz – medertározó építése

A vízkormányzási rendszer tervezése azzal a kitüntetett céllal indult, hogy az adott terület hét elkülönülő vízrendsze­rét összekapcsolják, ezzel is szolgálva a víz­igény­­alapú, egyenletesebb vízelosztást. A víz­­visszatartásnak az igazgató szerint táji szinten kell megvalósulnia. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem mesterséges tározóterekben vagy csak a csatornamedrekben tartják vissza a vizet, hanem a táj számos elemében – a természetes, mély fekvésű területeken, a talajban, a növényzetben –, beleértve a szegényes szántóföldi vegetáció­tól akár több lombkoronaszinttel rendel­kező élőhelyeket, valamint a növényzet által kialakított páracsapdákat is. Amennyiben nő a tájban visszatartott víz mennyisége, úgy ezáltal javulnak a mikroklimatikus körülmények, azzal pedig a megmaradó szántók esetében is jelentős mértékben javulhatnak a gazdálkodás feltételei. A helyi civil és gazdatársadalom számára pedig ez a fejlesztés azért fontos, mert így a térség vízháztartása kiegyenlítettebbé, kiszámíthatóbbá tehető. Ez mind a mezőgazdaság, mind a települések élete, mind pedig a természeti környezet szempontjából kedvező lépés.

Drávai vízkivételi mű építése

„Az okszerű tájhasználat, illetve a táj eredeti adottságaihoz igazodó vízgazdálko­dás megteremtéséhez elengedhetetlen a pro­jekt­terület jelenlegi vízrendszerének átalakítása, fejlesztése, önálló vízgazdálkodási egységként való üzemeltetése, amely infrastruk­tú­rájának megteremtése tárgyi beruházás tar­talma” – foglalta össze a célokat Bencs Zoltán. A térség vízgyűjtő-gazdálkodási terve felszín alatti víztestekre vonatkozó cél­ki­tűzései között szerepel pél­dául a felszín alatti vizek mennyiségének növelése. Az Ős-Dráva Program a tervezett víztározásokkal közvetett módon utánpótlást biztosít a felszín alatti vizek számára a beszivárgás révén, így valamelyest hozzá­járul a felszín alatti vizek mennyiségének növeléséhez.

A Gürü-csatorna rekonstrukciója

Az Ős-Dráva vízgazdálkodási fejlesztés az EU-s stratégiákkal és irányelvekkel (Víz Keretirányelv) összhangban felépített Kvas­say Jenő Terv és vízgyűjtő-gazdálko­dási ter­vek intézkedései közül többet is megvaló­sít. Ezek közé tartozik a helyi meder- és területi vízvisszatartások lehetőségeinek megterem­tése vizes élőhelyek, morotvák, holtágak vízutánpótlásával, medertározás, erdészeti tározók kialakításával. Cél a tér­ségi vízátvezetés vízhiányos területekre, a drávai vízkivétel kiépítésével, vízpótló fő­ágak kialakításával, vízkormányzó műtár­gyak épí­té­sével, a csatornahálózatok össze­kap­csolásával. Szintén fontos a vízszolgáltatási rendszerek felülvizsgálata, indokolt esetben azok felújítása, átalakítása, fejlesz­tése, újak építése a meglévő csatorna­há­ló­zat rehabilitációjával, a csatornák med­ré­nek helyreállításával és bővítésével, a szükséges vízpótlást biztosító új csatornaszakaszok megépítésével.

Felújított műtárgy

A projektterület a Dráva menti síkság, a Dráva-sík és a Fekete-víz síkja. A projekt tervezési területe Baranya megye déli, délnyugati, valamint Somogy megye délkeleti részét foglalja magába, amely négy járás (a Barcsi, a Sellyei, a Siklósi és a Szigetvári) 45 települését érinti, összesen 572,14 négyzetkilométeren, azaz 57 214 hektáron.

Vízkivételi mű – szivattyúakna

Az országosan kiemelt beruházás elmúlt időszakának eredményei közé tartozik az el­válasz­tott vízrendszerek összekötése, rehabilitációja, közel 20 kilométer új vízfolyás­meder kiépítése, nyomócső létesítése, mint­­egy 100 kilométer meglévő vízfolyás­me­der rendezése, két mellékág revitalizációja. Ugyancsak fontos elem vízkormányzási műtárgyak létesítése, felújítása. Ennek elemeként több mint 60 új műtárgy épült, 30 meglévő műtárgyat felújítottak, illetve szivattyús víz­kivételi művet létesítettek. A vízvisszatartás érdekében megteremtették a me­der­tározás feltételeit vízfolyásokban, tározó­tereket alakítottak ki, morotvákba és erdészeti területekre akár több millió köbméternyi vizet vezethetnek ki. A program részeként naperőművet telepítettek, integrált monitoringhálózatot alakítottak ki, vízrajzi mérőállomásokat és komplex üzemirányítási rendszert telepítettek.•