Védd a szellemi tulajdonodat – akár ingyenesen!

Szellemi tulajdona mindenkinek van, szellemitulajdon-joga viszont Magyarországon még továbbra is keveseknek. Mi kell ahhoz, hogy szellemitulajdon-joggal rendelkezzünk? Mi az egyáltalán? És ez miért lehet jó egy feltaláló, egy vállalkozás vagy egy alkotóműhely számára? A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) ingyenes szellemivagyon-diagnosztikai szolgáltatása, az IP Scan éppen abban segít, hogy az ügyfelek felismerjék, milyen szellemi tulajdonnal rendelkeznek, és azokat miként tudják megóvni attól, hogy mások húzzanak belőle hasznot.


„Az elmúlt években – a koronavírus válság miatt is – a vállalkozá­sok értékének egyre nagyobb hányadát a szellemi tulajdon (Intel­lec­tual Property, IP) adja, amely remek stratégiai eszköz lehet a be­vételek és a vállalati vagyon növeléséhez” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. A különbség nem elhanyagolható. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala tanulmánya szerint az IP-tudatos vállalkozások akár 20 százalékkal nagyobb bevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal.

Az elnök kitért arra is, hogy egy terméket, üzleti tervet, vállalati stratégiát számos oldalról lehet védeni, például védjegyekkel, szabadalmakkal, designoltalmakkal – ezek tudatos alkalmazása a gazdasági sikert megalapozó innovációs folyamat fontos eleme. „Bár a vállalkozások többsége tudja ezt, sokszor nincsenek meg a kellő ismeretek a hatékony oltalmazáshoz. Pedig az IP egyben befektetés is, ami azért hazánkban is kezd megmutatkozni az évről évre emelkedő oltalmi beadványok számában” – jegyezte meg az elnök. Csak 2020-ban több mint 28 százalékkal, hárommillióra nőtt az iktatott kérelmek száma. „A válság időszakában az immateriális javak és az általuk szerzett stabil pozíció különösen felértékelődnek, sok vállalkozó azonban mégsem tudja, mi a szellemitulajdon-menedzsment első lépése” – figyelmeztetett. Pomázi Gyula azt is elmondta, hogy az SZTNH IP Scan szolgáltatása több nyugat-európai országban bevált módszerrel segít testre szabni a vállalkozás számára leghatékonyabb szellemivagyon-védelmi stratégiát. Mindezt ráadásul ingyenesen.

Az IP Scan szolgáltatás során a vállalkozás személyes interjú keretében ismertetheti fő terveit és fejlesztési elképzeléseit: ebből kiindulva aztán (maximum 60 napon belül) átfogó írásos jelentés készül, a cég pedig további konzultációkon vehet részt iparjogvédelmi, szerzői jogi szakemberekkel. Az IP-szakértő átvilágítja a céget, majd tanácsot ad, hogyan védhető meg a legjobban a vállalat technológiája, terméke és szolgáltatása a versenytársakkal szemben.

Pomázi Gyula szerint ez az ingyenes feltérképezés kifejezetten olyan innovatív vállalkozásoknak ajánlott, amelyek kutatás-fejlesz­téssel foglalkoznak, mivel az IP Scan segítségével árnyalt képet kap­hatnak a technológiájukhoz kapcsolódó szellemi vagyonról, a kapcsolódó jogi védelmi lehetőségekről, és az esetleg felmerülő kockázatokról a szellemitulajdon-védelmi stratégiájuk kialakításához.

Az IP Scan diagnózis tehát teljesen ingyenes, a javasolt szellemi­­tulajdon-védelmi eljárások elindításához pedig uniós pályázatok is elérhetők, amelyek révén ezek is részben vagy teljesen díjmentesek lehetnek. Az EU-s tagországok számára elérhető KKV Alap (SME Fund) segítségével 2022-ben akár 2250 eurónyi támogatás is szerezhető a szellemi­tulajdon-védelmi tevékenységek, például az oltalmazási folyamat finanszírozására.

„A tudatos szellemitulajdon-védelmi stratégiának ugyanúgy része lehet a kutatás-fejlesztési minősítés megszerzése, amelyet szintén az SZTNH-ban lehet igényelni” – sorolta a további lehetőségeket Pomázi Gyula, kiemelve: a kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozá­soknak, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. Az SZTNH elnöke kitért arra is, hogy a százalékos arányok alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. „A társasági adónál például tízmillió forintonként majdnem egymillió, vagy százmillió forintonként majdnem tízmillió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek” – említett néhány további konkrét példát.

És hogy miért is lehet annyira fontos a szellemi tulajdonunk védelme, ezen keresztül pedig a szellemitulajdon-jogaink érvé­nyesítése? „Az elmúlt években Magyarországon a bejegyzett védjegyek száma ugyan intenzív növekedést mutat, de így is elmaradunk az európai uniós átlagtól” – mondta Pomázi Gyula. Magyarázatképpen hozzátette: hazánkban a kis- és közepes vállalkozások mindössze 3,4 százalékának van bármilyen oltalma. Ez az arány az EU-ban 8 százalék fölött van, míg Lengyelországban 10 százalék. A Szellemi Tulajdon Világszervezete 2020-as, mintegy 150 nemzeti és regionális hatóságtól származó adat alapján végzett kutatásából az derült ki, hogy a védjegybejelentési aktivitás globálisan 13,7 százalékkal, a szabadalmak 1,6 százalékkal, a formatervezési minták pedig 2 százalékkal gyarapodtak. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a tervezők és márkák egyre inkább a szellemi tulajdon eszközeire támaszkodnak vállalkozásaik bővítése és gazdasági növekedése érdekében.

„Fontos, hogy a hazai vállalkozások is felismerjék: a nemzetközi piacon való versenyképes pozíció megtartásához a szellemitulajdon-védelem területén is lépést kell tartaniuk a konkurenciával” – fogalmazott Pomázi Gyula.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala IP Scan szolgáltatása három lépcsőben zajló, személyre szabott szolgáltatási csomagja ahhoz járul hozzá, hogy a vállalkozások előre meghatározott terv szerint, magabiztosan kezeljék szellemi tulajdonukat.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka