Vadmacskák genetikája

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutató­intézet és az ELTE Etológia Tanszéke azt kutatja, hogy mennyire elterjedtek a vadmacskák tulajdonságai a magyarországi házimacska-populációban.


Európai vadmacska (Felis silvestris) Kép: Depositphotos/xtrekx

Pontos létszámadatok nincsenek a főként éjszakai és szürkületi életmódú európai vadmacskáról, a becs­lést nehezíti az alig több mint egy évtizede önálló fajnak tekinthető hibridek jelenléte is. Egy húsz évvel ez­előt­ti elemzés szerint az európai állományok között az itt­­honi vadmacskaállományban a legnagyobb a hibridek aránya, körülbelül 40 százalék. Az utóbbi évek szőrcsapdázással gyűjtött mintáinak genetikai vizsgálatai szerint azonban ez az arány még ennél is nagyobb lehet.

A szőrcsapdák lényege, hogy a kutatók macskagyökér- és macskamenta-kivonattal kezelt tapadófelülete­ket hoznak létre. Az ezekhez dörgölőző macska jó esetben néhány, vizsgálatra alkalmas szőrszálat hagy a szőr­gyűjtő felületén. Genetikai vizsgálattal megállapítható, hogy tisztavérű vadmacska, házi macska vagy a hibridjük hagyta hátra a szőrszálat.

Bár egy vadmacska meg egy házi macska szerelméből küllemre nagyon változatos kölykök születhetnek, a hibrid cicák viselkedéséről még keveset tudunk. Épp ezért az ELTE Etológia Tanszék és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutató­intézet munkatársai azt vizsgálják, hogy mennyire vannak jelen vadmacskagének a magyarországi házimacska-populációban. A kutatók szívesen fogadnak olyan fényképeket, kameracsapdás felvételeket, helyszínleírásokat is, amelyek természetben megfigyelt élő vagy utakon elpusztultan ta­lált, vélhetően vadmacskákról készültek.•

Címlapkép: Depositphotos/xtrekx


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka