Mi is az a harmadik generációs egyetemi modell?

– A harmadik missziós tevékenység, a tudásátadás és -hasznosítás követelménye alapján napjainkban az egyetemek minden korábbinál szélesebb együttműködési környezetbe kerültek. A tudásközösségekben megjelent a nyílt innováció, nagyobb arányban van jelen a multidiszciplináris kutatás. A felsőoktatás versenyhelyzetben van, ahol a sikeresség egyik mércéje az innovációs folyamatokba való bekapcsolódás, az inkubációs tevékenységek, a saját bevételek arányának növelése, a hallgatók és az ipari partnerek számára vonzó környezet meg­teremtése.

Dr. Horváth Zoltán dékán

Melyek voltak az első lépések ezen az úton?

– A harmadik generációs kutatóegyetem megvalósítása hosszú építkezési folyamat, vannak jó nemzetközi példák, mint Leuven vagy Cambridge, de igazi sikert az hozhat, ha minden intézmény a maga sajátosságai­ra, hagyományaira szabja a modellt. Az utóbbi évtizedünk arról szólt, hogy rendszerszerű innovációs folyamatokat generáljunk, amelyek a Kar működését annak sok szintjén áthatják, és mindeközben hatékonyan építsünk az ELTE hagyományosan kiemelke­dő kutatási potenciáljára. Ehhez járult az az igény, hogy a kutatás-fejlesztési és innová­­ciós eredményeket az oktatásba is integráljuk.

Az Informatikai Kar épülete a Lágymányosi Campuson

A kezdetek az ezredfordulóra nyúlnak vissza, amikor az Ericssonnal létrehoztuk az első K+F+I labort, ahol a hallgatók – ipari szakemberekkel és oktatókkal közösen – az ipari kutatás-fejlesztés tűzvonalába ke­rültek, és felbecsülhetetlen gyakorlati tapasztalatot szereztek. Mára sok hasonló együttműködésünk van, de a modellként szolgáló Ericsson Szoftvertechnológiai Labor máig a legnagyobb és legsikeresebb laborunk, melynek eredményeit 2016-ban a Tempus Közalapítvány STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics – a szerk.) Felsőoktatási Jó Gyakorlatok Díjjal ismerte el. A többi között olyan innovációs eredmények születtek itt, mint a nyílt forráskódú CodeChecker, melyet a világ vezető informatikai cégei használnak a szoftverminőség javítására. 

A következő nagy mérföldkő ezen az úton EIT (European Institute of Innovation and Technology – a szerk.) Digital társult, majd 2017-től teljes jogú tagságunk volt, amely az innovációs kezdeményezésein­ket európai együttműködési dimenzióba emel­te. Létrejött az EIT Digital CLC (Co-location Centre – a szerk.), amely már az egyetemi inkubáció, induló vállalkozások és különbö­ző startup rendezvények, versenyek szín­­te­re­ként, egy új típusú együttműködési térként funkcionál. Az oktatás-kutatás-inno­váció tudásháromszögben történő akadé­miai-ipari együttműködés keretében 15 in­no­vációs projektet vittünk sikerre nyugat-európai üzleti partnerekkel és kutatóintézetekkel együttműködve, amelyekből új termékek és szolgáltatások jöttek létre.

Magyarország teljes jogú EIT Digital tagságának ünnepélyes bejelentése

Kérem, soroljon fel néhány példát az európai innovációs projektekre!

– A SkinCare projektben például a francia Degetel együttműködésével bőrelváltozások (melanóma) azonosítását támogató mobilszolgáltatást építettünk ki, a témában partnerünk volt a Semmelweis Egyetem is. DLUB (Don’t Leave Us Behind) pro­­jektünkben értelmi fogyatékossággal élő gyermekek és fiatal felnőttek terápiás lehetőségeit támogató innovatív szoftver­plat­formot fejlesztettünk. Az EIT Digi­tal hall­gatói az Entremo startup cégben pá­ciens­­monitorozó esz­közt fejlesztettek. De hogy egy másik alkalmazási területről is hoz­zak példát, Fintech területén az eBiz projektben ügyfelek mikroszegmentációjára, gazdasági események előrejelzésére és ha­tásvizsgálatára dolgoztunk ki hatékony meg­oldásokat az OTP számára.

ViroFighter fertőtlenítő robot (Európai Tudásközpont Kft., ELTE)

Említette, hogy az innováció az egész intézményt áthatja. Ezt hogyan kell értenünk, mely területeken jelennek meg az innovációs folyamatok a konkrét fejlesztési projekteken túl, és ezek miként épülnek a korai kezdeményezésekre?

– A területhez kapcsolódó stratégiai törekvéseink sorában új elemként jelenik meg a mélységi innováció koncepciója. Beláttuk, hogy az innovációs folyamatok hatékonyságát jelentősen növeli, ha a kutatócsoportok folyamatos innovációmenedzsment- és üzletfejlesztési támogatást kapnak. Ezt innovációs képzettséggel rendelkező informatikus doktori hallgatók közreműködésével oldottuk meg. Modellünk sikerességét bizonyítja, hogy az általunk vezetett EIT Higher Education Initiative InnoChange konzorciumban már mintaként adjuk át európai partnereinknek. Ebben a projektben idén ősszel 300 hallgató vett-vesz részt közös vállalkozásfejlesztési online kurzusunkon, és vállalkozói közösségépítő programot is indítunk.

Angol nyelvű informatikai mesterképzésünk az EIT Digital európai kettős diplomás elitképzésének a része, lefedi a mesterséges intelligencia, adattudomány, Fintech, Ipar 4.0, kiberbiztonság területeit. A képzés minden szintjébe integráltuk a vállalkozásfejlesztési ismereteket. Az alapképzésben már az első évben kötelező az innovatív vállalkozásfejlesztési kurzus. A kutatás-fejlesztés a mesterképzés szintjén is az oktatási program kredittel elismert részévé vált, az EIT-program 30 kredites modulja minden hallgatónk számára elérhető mesterszinten. Ipari doktori programunk is sikeresen működik 2012 óta. Félévente száznál több hallgatónk vesz részt ipari megbízás alapján működő K+F projektlaborjaink tevékenységében.

EIT Digital CLC

A fejlődési folyamat részeként két ipari tanszék, az Adattudományi és Adattechnológiai, illetve a Mesterséges Intelligencia Tanszék jött létre, valamint eredményesen működik a vállalati projekteket gondozó Informatikai Képzési és Kooperációs Központ. További három hazai vállalkozással működik együtt a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ.

Mit tart a legnagyobb eredménynek ezen az úton?

– Az EIT-projektek amellett, hogy új szemléletet hoztak magukkal, új kutatási tématerületeket is megnyitottak, egyebek között az Ipar 4.0, a kiber-fizikai rendszerek, az 5G hálózatok és felhőinfrastruktúrák, az adatvédelem és adatbiztonság, az adattudomány és digitális pénzügyek területén. De a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy innovációs stratégiánk olyan fejlődési pályára állította a Kart, ami mára már európai szinten is elismert mintának számít.•