Stabilitás, saját csapat és géppark

A V-Híd cégcsoport fő tevékenységi köre a vasútépítési piachoz kapcsolódik. Az első jelentős mérföldkövet számukra a Kelenföld–­Százhalombatta projekt jelentette, ezt követően egymás után kötődtek nagy volumenű és összetett projektek a cégcsoporthoz, így a piac megkerülhetetlen szereplői lettek.


Sikerességük fő elemei a stabilitás és a csapat, mindebből pedig az következik, hogy egy adott projekt eredményes elvégzéséhez szükséges feltételeket belső erőforrásokkal tudják teljesíteni. A saját kapacitásra támaszkodás egyedülálló a magyar vasútépítésben. Hatékony munkavégzésükhöz természetesen hozzájárul a közel négyszáz fős dolgozói létszám, ami – a többi piaci szereplőhöz viszonyítva – nem tekinthető különösebben kiugrónak, ennek ellenére hatalmas teljesítmények elérésére képesek.

Szintén a példátlan és speciális tulajdonságok közé sorolható, hogy saját gépekkel rendelkeznek. Külön kiemelendő az SMD–80 vágányépítő és -átépítő géplánc, amely egyedülállónak bizonyul, hiszen az egyetlen olyan nagygép, amely 100 százalékos magyar tulajdonban van. Így nem csupán egy, a hazai piacon fel nem lelhető képességgel állhat elő a V-Híd cégcsoport, de emellett egy kontinensszerte ritkán fellelhető profillal bővíti a magyar piacot. Minden munkaeszközt a belső szakemberek kezelnek, figyelembe véve az egyéni kompetenciákat.

Az elérni kívánt célok között egyértelműen megmutatkozik a V-Híd-csoport határokon túli terjeszkedése, hogy bebizo­nyítsák: a nemzetközi vasútépítési piac résztvevőivel is fel tudják venni a versenyt!

Az alábbiakban bemutatunk néhány aktuális munkát, köztük a Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal felújítását, az Érd–Érd alsó összekötő vágány építését, a Püspökladány (kiz.)–Ebes (bez.) vonalszakasz pályaépítés- és biztosítóberendezés-tervezési és kivitelezési munkáit, a Debrecen–Füzesabony vasút­vonal korszerűsítését, a Déli összekötő vasúti Duna-híd meg­építését, valamint a Bicske vasútállomás intermodális átszálló­kapcsolatainak fejlesztését és P+R parkolók kialakítását.

Kelenföld–Százhalombatta

2017 tavaszán kezdődtek a pályaépítési munkák. A 30a vonal forgalmi zavartatását nem engedte az üzemeltető a 40a vonal teljes személy­forgalmi kizárása mellett, ezért mindenek­előtt a közös Budafok megállóhelyi peron átépítését kellett elvégezni. Ezután az Érd állomáson kialakított ideiglenes biztosító­berendezés és a bontási-építési ütemezés segítségével a vonatok Érd felső megállóhelyig közlekedtek. Két ütemben átépült Érd állomás teljes vágány­hálózata az ehhez kapcsolódó felső­vezetéki munka­részekkel és alul­járóval együtt. Háros állomáson a raktár­épületeket elbontották, helyükön új aluljáró, új vágány és P+R parkoló épülhetett. A Buda­fokon lévő földszintes épület azonban vasút­építészeti értéket képviselt, de „mennie kellett” – szerencsére nem túl messzire: pár tíz méterrel arrébb eredeti fényében újjá­építve várja immáron a várhatóan egyesületi keretek között ide érkezőket.

Kelenföld–Százhalombatta vonal, Érd állomás

Az Érd–Érd alsó összekötő vágány építése

A MÁV két nagy forgalmú, 40a számú Budapest–Puszta­­szabolcs vasútvonala és a 30a számú Budapest–Székes­fehérvár vasút­vonala közti átjárhatóság régi adóssága a magyar vasút­fejlesztésnek. Ezt orvosolja az új össze­­kötő vágány. Jelenleg kész a vasúti pálya, a felső­vezeték és a víz­elvezetés, és csatlakoztak Érd állomás vágányaihoz. Egyetlen lépés van csak hátra, hogy az összekötő vágány másik végét is bekössék a 30a vonal jobb és bal vágányába. Ehhez viszont szükség van a 30a, valamint 40a vonal elektronikus biztosító­berendezé­sének teljes készültségére is, hiszen az ország egyik leg­forgalmasabb vasút­vonalába csak ellenőrzött kitérőket lehet beépíteni. Amint ezek rendelkezésre állnak, az össze­kötés sikeresen befejezhető.

Érd–Érd alsó, az új összekötő vágány

Püspökladány (kiz.)–Ebes (bez.) vonalszakasz pályaépítés- és biztosítóberendezés-tervezési és kivitelezési munkái

2017 tavaszán kezdődtek a Püspök­ladány (kiz.)–Ebes (bez.) vonal­­szakasz pálya­építés- és biztosító­berende­zés-tervezési és kivitelezési munkái. A szakasz az ország egyik leg­forgalma­­sabb és stratégiai­lag is fontos vasúti vonal­szakaszán (IV. transz­­euró­pai korridor) található, része az ún. transz­európai közlekedési hálózatnak (Trans-European Transport Network, TEN-T). A pályázat három nyílt vonali szakaszt (Püspök­ladány–Kaba, Kaba–Hajdú­szoboszló és Hajdú­szoboszló–Ebes), illetve három vasút­állomás teljes át­építését (Kaba, Hajdú­szoboszló, Ebes) tartalmazza, a vasúti al- és fel­építménnyel, felső­vezetékek­kel, peron­aluljárókkal, felül­járóval, biztosító­berendezés­sel, táv­közléssel, zaj­árnyékoló falakkal, mű­tárgyak­kal stb. Mindezt természete­sen a folyamatos vonat- és utas­forgalom biztosítása mellett.

A megújult Kaba állomás

A Debrecen–Füzesabony vasútvonal korszerűsítése

Debrecen és környéke látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és ezt a vasúti beruházások is bizonyítják. A Debrecen–Füzes­abony vasút­vonal korszerűsítése projekt szorosan kapcsolódik a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormány­zata által létre­hozott Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) kiépítéséhez, valamint szintén a NIF Zrt. meg­rendeléséből megújuló Ebes–Debrecen vasúti vonal­szakasz kivitelezési munkáihoz.
Az ÉNYGÖ mintegy 460 hektáros területe ad otthont a későbbiek­ben Magyar­országra újonnan betelepülő BMW autó­gyárnak is, mely vasúti teher­forgalmát a V-Híd Zrt. által kivitelezett konténer­terminá­lon keresztül kívánja lebonyolítani.

V-Híd-szerelvény Tócóvölgy állomáson, a Debrecen–Füzesabony vonalon

A Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése

A déli körvasút az 1. számú vasút­vonal Kelenföld és Ferenc­város állomások közötti szakasza, amely kiemelt szerepet tölt be a nemzeti, a távolsági és az elő­városi közlekedés­ben, tehát az egyik leg­­fontosabb vasút­vonal. A korszerűsítési munkákat a vasút­vonal kiemelt fontossága indokolja, melybe beletartozik a felújítás és a kapacitás­bővítés, hiszen a városi közlekedés­nek a vasút ma még nem része, de hatalmas lehetőség rejlik benne, adott esetben a sebesség­korlátozá­sok átalakításá­val a menet­idők csökkent­hetők, valamint a követési idők is jelentősen mérsékelhetők.

Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása

A Bicske vasút­állomás inter­modális átszálló­kapcsolatai­nak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása nevű projekt meg­­valósításának legfőbb célja a közösségi közlekedés szín­vonalának javítása, az átszálló és mód­váltó csomó­pontok létre­hozása, a korszerű és hatékony hálózati átjárhatóság erősítése érdekében. Hatását az egész város közlekedésére kifejti, idetartozik a megfelelő, stabil szolgáltatás biztosítása, illetve a jelenlegi utazási rész­arányok megőrzése. A hosszú távú célok között szerepel az is, hogy az emberek számára vonzó közlekedési opcióként kínálják fel a vasúti közlekedést.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka