A Lendület Programnak köszönhetően július elsején 37 kutatócsoport kezdhetett hozzá ígéretes kutatási tervei megvalósításához. Pál Csaba biológus például azt vizsgálja, hogy az egyes kórokozó baktériumok miként válnak rezisztenssé a különböző gyógyszerekkel, antibiotikumokkal szemben. Tusor Péter történész a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját elemzi a középkortól 1918-ig, míg Tasnádi Attila a hazai korrupciós folyamatok elemzésére koncentrál.
A Lendület Program révén 2009-ben öt, 2010-ben hét, 2011-ben tizenhat kutatócsoport alakult. Idén 132 jelentkezés érkezett, ebből 37 pályázatot támogattak. 2009-ben az Akadémia még maga teremtette elő a program anyagi keretét jelentő 250 millió forintot, idén már a költségvetésből jött a korábbi években, illetve az idén kiválasztott csoportokat segítő 2,4 milliárd forint. A jövőre folytatódó program egyik fő üzenete, hogy itthon is lehet nyugati nívón kutatni. Főleg, ha van mivel!
2012-ben e téren is javult a helyzet. Idén kétmilliárd forintot költhetett a Magyar Tudományos Akadémia kutatási műszerparkja fejlesztésére. Nagy szó ez, hiszen az elmúlt évtizedben a hazai kutatóintézetek közül egyedül az akadémiai kutatóhálózatban nem volt pénz jelentősebb fejlesztésre. Az MTA 2011-ben például teljes kutatóhálózatában mindössze 300 millió forintot fordíthatott nagyobb műszerek beszerzésére, 150 millió forintot pedig az intézetek számítástechnikai infrastruktúrájára. Óriási előrelépés tehát a kétmilliárdos fejlesztés.
Ugyancsak örvendetes, hogy az évek óta tartó bizonytalanság után végre pénzt különítettek el a szegedi szuperlézer építésére. Az októberben született kormánydöntés szerint 61,3 milliárd forint jut a maga nemében világújdonságot hozó eszközre.
Ha valahol, akkor a tudományban minden nap számít. Az elhivatott ember első akar lenni az elsők között. A másodikra senki sem kíváncsi. Műszerek nélkül azonban az ötletek ma már nem sokat érnek. Az Akadémián jól tudják ezt. Idén ez az üzenet meghallgatásra talált. Reméljük, 2013-ban sem lesz rosszabb a helyzet.•