SMART 2017 konferencia
Néhány éve merült fel a még nem létező állások kérdése, azoké, amelyekre ma még nincs kifejezésünk, de belátható – közoktatásban is mérhető – időn belül fel kell készülnie mind az oktatásnak, mind a piacnak az új szakemberek képzésére és befogadására. Ezzel együtt a felnőttképzésnek is készen kell állnia arra, hogy a már munkaerőpiaci szereplők képesek legyenek a digitális fejlődés követésére, befogadására, alkalmazására. A jelenlegi egyetemi oktatási helyzetre reflektálva például Tóth Ágnes, a Budapesti Metropolitan Egyetem képviseletében kifejtette, hogy az egyetem feladata olyan képességeket adni, amelyekkel a hallgató bármilyen munkakörben helyt tud állni. Ennek három feltétele van: a technológiai alapismeretek megtanítása mellett a diákoknak el kell sajátítaniuk a hatékony problémamegoldást, valamint a kreatív gondolkodás mikéntjét, végül pedig olyan képességeket és készségeket kell fejleszteniük, mint a kíváncsiság, a munka iránti szenvedély, a kitartás vagy a kezdeményező- és alkalmazkodóképesség.
Sajnálatos módon felnőttek esetében az alapkészségek – úgymint a szövegértés és a gyors problémamegoldás – nagyfokú hiányosságai miatt a szakmai átképzés hiába jelentene megoldást a munkaerőpiaci rés betöltésére, hiába szívna fel a piac akár húszezer informatikust. Kisiskolásoknál megoldás lehet a programozás tanítása játékos formában – fogalmazott Kovács Zoltán a Training 360 Kft. képviseletében. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy a bemutatott technológiai fejlődés átfogó tudásanyagot, gyakorlati ismereteket kíván nem csupán a majdani szakemberektől, de a felhasználóktól is…
Érkezik például az 5G, vagyis immár az ötödik generációs mobiltechnológia, erről Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója beszélt, aki az alacsony frekvenciás, eszközvezérlésre használt megoldások elterjedését nevezte a következő évek legfontosabb piaci trendjének. A vezérigazgató szerint az okostechnológia az élet egyre több területét szövi át, a parkolástól vagy az automatizált szállítmányozástól kezdve a filmforgatásokon színészeket helyettesítő robotokig.
Ugyanilyen ütemben fejlődik az önvezetés témaköre is, amely várhatóan alapjaiban változtathatja meg a közlekedési szokásokat. A szakértők szerint az autók akár kilencven százaléka eltűnhet az utakról a digitális forradalom következményeként, amivel felszabadulna például a felszíni parkolóhelyek jelentős része. Viszont maga az autóforgalom, paradox módon, akár nőhet is, például mert az önjáró autók más ütemben közlekednének. Ahogyan Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója is rávilágított előadásában, számos technológiai cég – mint a Google vagy az Uber – dolgozik az önvezető taxik kifejlesztésén, ezek például napi 24 órában tudnának fuvarozni. Kifejtette, hogy körültekintőnek kell lennünk, nem lenne jó újra beleesni az 1940-es években elkövetett hibába, amikor világszerte autóközpontúvá kezdték tenni a nagyvárosokat.
Vitézy DávidA városok élhetőbbé tétele érdekében a fenntartható közlekedési módoknak, így a tömegközlekedésnek és a kerékpározásnak kell prioritást kapnia.•
