Nobel-díjasok 2022-ben

A kvantuminformatika megteremtőinek fizikai, a klikk-kémia és a bioortogonális kémia terén elért úttörő kutatásokért kémiai, míg az emberiséget érdeklő azon kérdésre adott válasz, hogy honnan jöttünk, és milyen kapcsolatban állunk azokkal, akik előttünk éltek, orvosi Nobel-díj járt 2022-ben.


A kvantuminformatika területén elért úttörő tevékenységéért kapta az idei fizikai Nobel-díjat a francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Anton Zeilinger.

A díjjal az ítészek azt üzenik, hogy a kvantum­mechanika nehezen érthető elméleti eredményei kezdenek beszivárogni a minden­napokba: formálódnak a kvantum­számítógépek, a kvantum­háló­zatok, és a kvantum­titkosított kommuni­káció is lassan része az életünknek. A három díjazottnak köszönhetően újfajta kvantum­technoló­gia van kialakulóban. A svéd tudósok szerint a díja­zot­tak munkájának nagy a jelentősége, még a kvan­tum­­mechanika értelmezésével kapcsolatos alapvető kérdéseken túl is.

(Magyarországon 2020 vé­gén alakult a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem kutató­csoport­jai­nak részvételével. Különleges eredményük, hogy a laboratórium kutatói létrehoztak egy kvantum­kommunikációs csatornát a Műegyetem és a Wigner egymástól húsz kilométerre lévő telephelyei között.)

Az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és a szintén amerikai K. Barry Sharpless érdemelte ki az idei kémiai Nobel-díjat.

A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint K. Barry Sharpless – aki a 2001-es kémiai után idén a második kémiai Nobel-díját kapta – 2000 körül alkotta meg a klikk-kémia fogalmát, amely az egyszerű és megbízható kémia egyik formája, ahol a reakciók gyorsan mennek végbe, és elkerülhetők a nem kívánt melléktermékek. Nem sokkal ezután Morten Meldal és K. Barry Sharpless – egymástól függetlenül – bemutatta azt, ami ma a klikk-kémia korona­ékszere: a rézkatalizált azid-alkin cikloaddíciót. Ez egy elegáns és hatékony kémiai reakció, amely mára széles körben elterjedt. Számos egyéb felhasználás mellett a gyógyszerfejlesz­tésben, a DNS feltérképezésére és a célnak legmegfelelőbb anyagok létrehozására használják.
Carolyn R. Bertozzi új dimenzióba emelte ezt a tudomány­terü­letet, az eredményeket az élő szervezetben kezdte el hasznosítani. A sejtek felszínén lévő fontos, de megfoghatatlan biomolekulák – glikánok – feltérképezésére olyan reakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezetekben működnek. Bioortogonális reakciói a sejt normál kémiájának megzavarása nélkül mennek végbe.

A 2022-es orvosi Nobel-díjas Svante Pääbo svéd kutatót karrierje elején lenyűgözte a lehetőség, hogy modern genetikai módszereket alkalmazzon a neandervölgyiek DNS-ének tanulmányozására.

Hamar rájött azonban a rendkívüli technikai kihívásokra, mert ahogy telik az idő, a DNS rövid darabokra bomlik. Több ezer év elteltével a DNS-ből már csak apró, szennyezett töredékek maradnak. Svante Pääbo – különleges megoldása alapján – 2010-ben publikálta az első neandervölgyi genomszekven­ciát. Évekkel később újabb szenzációval szolgált: csapatával felfedeztek egy korábban ismeretlen emberfélét, amely a gyenyiszovai nevet kapta. Svante Pääbo úttörő kutatásai egy teljesen új tudomány­ágat hoztak létre, a paleogenomikát.

A kutatók a díjat és az azzal járó – kategóriánként tízmillió svéd korona – jutalmat december 10-én, Stockholmban vehetik át.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka