Nincs vesztegetni való időnk

Az élelmiszerekkel, a táplálkozással, valamint a mezőgazdasággal és a környezettel kapcsolatos jelenlegi megközelítésünk fenntarthatatlan, aminek változnia kell, és már nincs vesztegetni való időnk – áll a 130 ország tudományos akadémiáinak véleményét tükröző, 2018 végén közzétett InterAcademy Partnership (IAP) jelentésben.


A jelentés készítői kollektív fellé­pést sürgetnek világszerte, arra ösztönzik a politikusokat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket az éghajlatváltozás és a globális élelmiszerrendszerek − a mezőgazdaság és az élelmiszeripar − fenntarthatóságának javítása érdekében. „A kutatás és innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén” című átfogó jelentésben a szerzők a szokásos üzleti tevékenység megszüntetésére szólítanak fel, emellett arra biztatják a gazdasági vezetőket, hogy használják a tudományos eredményeket és támogassák az innovációt.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2018-as értékelése szerint a krónikusan alultáplált emberek száma 2015-ben 777 millió volt, 2016-ra pedig 815 millióra nőtt a világon. Az élelmiszerbiztonsági helyzet különösen Afrikában, valamint Délkelet- és Nyugat-Ázsiában, elsősorban a konfliktushelyzetben lévő és aszályokkal vagy árvizekkel sújtott térségekben romlott.

A FAO adatai szerint az alultáplált emberek száma 2016 és 2017 között tovább emelkedett, és más táplálkozási célokat sem sikerült elérni, mivel az éghajlati szélsőségek veszélyeztették a mezőgazdaságban korábban elért sikereket. A jelentés megállapításai között szerepel az is, hogy a klímaváltozás súlyosbítja az élelmiszerel­lá­tási és táplálkozási helyzetet, továbbá növeli az egyenlőtlenségeket. Miközben a magas kalóriatartalmú étrend olcsóbbá válása is komoly következmények­kel jár, számos túlsúlyos vagy elhízott ember szenved például mikrotápanyag-hiányban. Támogatni kell te­hát az embereket abban, hogy javítsanak az étrendjükön. A politikai döntéshozóknak pedig meg kell érteniük a kereslet mozgatórugóit ahhoz, hogy megtalálják a fogyasztói magatartás megváltoztatásának módját, beleértve az innovatív élelmiszerek és az innovatív étrendek elfogadását. A döntés­hozóknak mindemellett segíteniük kell a fogyasztókat abban is, hogy megértsék és mérlegeljék az élelmiszer-választás környe­zeti hatásait, mivel az étkezés megváltoztatása nemcsak az egészségre, hanem az ég­hajlatra nézve is előnyökkel járhat, például ha csökken a húsfogyasztás vagy nő az innovatív élel­miszerek aránya az étrendben. Természetesen az élelmiszer-hulladék csökkentését is kiemelten kell kezelni.

A jelentés javaslatokat tartalmaz arra vo­natkozóan, hogy milyen változtatásokra lenne szükség. Például mielőbb szükség lenne a bizonyítékokon alapuló szakpolitikák és programok megerősítésére. A javaslatok között szerepel az éghajlatváltozás enyhítése az élelmiszer-termelés és a fogyasztás változásai révén, valamint annak biztosítása, hogy az emberek globálisan hozzáférjenek a tápláló, megfizethető és környezetileg fenntartható élelmiszerekhez. Az IAP sürgeti továbbá az éghajlat-intelligens élelmiszerrendszerekre va­­ló átállást. Ugyanakkor megállapítja, hogy a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátásának korlátozása önmagában nem elegendő az élelmiszerrendszerek éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának kezelésére. A Világbank szerint a Föld területének mintegy 11 százalékát mezőgazdasági célokra használjuk. A mezőgazdasági termelés azonban nem bővíthető a végtelenségig, mivel létfontosságú, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség további kimerülését elkerüljük.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka