Nemzetközi térben

Startup expóval és társrendezővel gazdagodott idén az ELTE Innovációs Napja. Az Innovációs Napon is központi szerepet kapott az ELTE két kiemelt kutatási területe, a molekuláris biomarkerek és az EIT Digital. EIT Digitalről, a felsőoktatási intézmény egyik legsikeresebb projektjéről, valamint az informatikusképzés helyzetéről és kihívásairól az Informatikai Kar dékánját, Horváth Zoltánt kérdeztük.


Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) hat területen vezet tudásközösségeket, ezek közül az egyik az EIT Digital, amely 2012 óta végzi Budapesten tevékenységét – az önök kezdeményezésére – az ELTE vezette budapesti konzorcium működésének köszönhetően, korábban társult tagként, idén január 1-jétől pedig már teljes jogú tagként. Milyen sikerrel?

– Az informatika és az infokommunikáció területére fókuszáló kiválósági program Európa legjobb egyetemeit, kutatóintézeteit és a kontinens legjobb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégeit fogja össze, és a tudásháromszög jegyében működik. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tevékenységben összekapcsolja az oktatást, a kutatást és az üzleti hasznosítást. Maga az oktatási tevékenysége is számos olyan fontos elemet tartalmaz, ami az üzleti világ irányába mutat. Budapesten a tudásközösség nyolc mesterprogramja közül négyet működtetünk – ebből kettőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem – olyan kiemelt témákban, mint adatvédelem, adatbiztonság, valamint szoftver- és szolgáltatás­architektúrák. A hallgatók a mesterképzés egyik évében egy vezető európai egyetemen tanulhatnak tandíjmentesen. Az említett két szakon az elmúlt három tanévben 33 hallgató vett részt a képzéseinken, közülük 32-en diplomát is szereztek. A diplomamunkához négy témavezetőt biztosítunk: egyet a hallgató külföldi egyeteméről, egyet az ELTE-ről – így mindkét felsőoktatási intézmény követelményei magas szinten teljesülnek –, de az együttműködésben helyet kap a diplomamunkában érintett ipari partner és egy olyan oktató is, aki a kutatási eredmények üzleti hasznosításáról szóló tanulmány elkészítésében segíti a hallgatót. Nemcsak a végzettek aránya kitűnő, de a képzés után Budapesten maradók száma is: több külföldi hallgatónk már elkezdte doktori tanulmányait, mások saját céget hoztak létre, és akadtak olyanok is, akik nagy cégek informatikai menedzsmentjének projektvezetői lettek. A képzés minden tekintetben teljesítette az eredeti elvárásokat, Budapest pedig éppen ennek a sikeres oktatási programnak köszönhetően lett 2017. január elsejével teljes jogú tagja a tudásközösségnek.

Az elmúlt öt évben 15 uniós projektet nyert el az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem e program keretében, és ehhez újabb négy társul idén. Az utolsó fejlesztés, amelynek létrejöttében mi is közreműködtünk, néhány hete került a piacra. Az eBIZ alkalmazásban az ELTE, a Berlini Műszaki Egyetem és a Deutsche Telekom dolgozott az OTP-vel annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan eljárás, mely csökkenti a vállalati adminisztrációs terheket, egyben egyszerűsíti a pénzügyi ügyintézést.

Az EIT Digital a nemzetköziesítés legmagasabb szintje. Mikor kezdődött ez a folyamat az ELTE Informatikai Karán, és hogyan képzeli el az intézményt ebben a tekintetben a jövőben?

– A rendszerváltás egyfajta korszakhatárt is eredményezett, és az informatika magyarországi világa nemzetközi térbe került. Hosszú utat jártunk be ezen a területen, és már az 1990-es években tudatos törekvésünk volt, hogy a közép- és kelet-európai magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel szoros kapcsolatokat alakítsunk ki, aminek számos oktatási együttműködés lett az eredménye. Még az évezred előtt indult útjára a CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – a szerk.) hálózatunk, és ezzel párhuzamosan egyre rangosabb rendezvényeket sikerült Magyarországra vonzanunk: az első vezető nemzetközi informatikai konferenciát, az ECOOP-ot 2001-ben rendezte az ELTE, néhány évvel később már a funkcionális programozás egyik legrangosabb európai eseményének, az IFL konferenciának adtunk otthont.

Az ELTE lágymányosi campusán január 26-án hivatalosan je­lentették be, hogy az EIT Digital Budapest 2017. január 1-jétől az uniós szervezet teljes jogú tagjává lépett elő. Az EIT Digital az EIT első tudásközössége, amely teljes jogú partnerként van jelen Magyarországon. (Forrás: ELTE Informatikai Kar)

Az utóbbi időben számos nemzetközi együttműködésben vettünk részt, tavaly pedig elnyertük az Informatics Europe, az európai informatikai felsőoktatási intézményeket tömörítő csúcsszervezet éves konferenciájának (ECSS) szervezési jogát. Ugyancsak 2016-ban képzésünk bekerült a QS tematikus rangsorába is.

Az EIT Digital tudásközösség

Ahhoz, hogy nemzetközileg továbbra is versenyképes képzéseket tudjunk kínálni az egyre növekvő számú külföldi hallgatóink számára, elkerülhetetlen a nemzetközi oktatási és kutatási együttműködések erősítése, és ezzel párhuzamosan az oktatói kar nemzetköziesítéséért is további lépéseket kell tennünk. Az alapokat ezen a téren a CEEPUS jelenti, mely 16 közép-európai egyetem oktatói testületének és hallgatóságának ad átjárási lehetőséget a térség felsőoktatási intézményei között. Reményeim szerint tovább tudunk erősödni a kettős diplomás képzések területén is, illetve a külföldi tanulmányok után egyre nagyobb számban térnek majd vissza az ELTE-re a PhD-hallgatók.

Miképp tudja hasznosítani az iparral kialakított kapcsolatait hazánk egyik legfontosabb informatikusokat képző intézménye?

– Ipari kapcsolataink egészen új szemléletet hoztak az egyetem világába, hiszen hallgatóink már a képzés során megismerked­hetnek egy-egy projekt összetettségével, és azzal, hogy minden egyes kutatás-fejlesztési tevékenység megtervezésekor az üzleti terv készítése is elengedhetetlen feladat. Képzéseinkben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy rávezessük őket, miként lehet az informatikai területen végzett kutatási tevékenységet egészen a hasznosítási szintig eljuttatni. Nemrég alakult meg az Adattudományi Tanszékünk, emellett több mint száz ipari partnerrel működünk együtt a kötelező szakmai gyakorlatainkon, amelyek közül a Nokia Solutions and Networksöt, az Ericssont, az OTP-t, a Magyar Telekomot, a Microsoftot és a Siemenst tudom kiemelni, velük számos közös projekten dolgoztunk az elmúlt években – többükkel az EIT Digital program keretében.

Milyen szerepet töltenek be az egyetemek a 2000-es évek informatikusképzésében? Korábban kizárólagosság jellemezte őket ezen a területen, manapság azonban mind több az alternatív képzés.

– Az utóbbi években valóban egyre több szereplő jelent meg, ám ez a folyamat nem okoz gondot a felsőoktatási képzés rendszerében, ugyanis az informatikai munkaerőpiac egyre strukturáltabb, így az ott elvégzendő feladatok is különböző szintű ismereteket igényelnek. Az egyetemeken folyó klasszikus 3+2 éves informatikusképzés alapvetően magas szinten képzett, kutatás-fejlesztésre is alkalmas informatikusokat kínál a piac számára, míg a néhány hónapos, esetleg 1-2 éves informatikai képzések az egyszerűbb feladatok elvégzésére képes programozókat és kódolókat „termelnek”. Látni kell, hogy a piacnak mind nagyobb számban van szüksége az ilyen típusú tudásra, azaz a képzési rendszer átalakulása a valós munkaerőpiaci igényeket tükrözi. Éppen ezért az ELTE is újraindította a korábban már sikeresen működő kétéves felsőoktatási szakképzését, ráadásul tantervünket ipari partnereinkkel együtt dolgoztuk ki, akik részt vesznek az oktatásban is. Informatikai Karunk mára az innovációs folyamatok aktív szereplőjévé vált, és európai szinten is jegyzett kutatásokban vesz részt, nem véletlen, hogy mi vagyunk a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a programtervező informatikus szakra jelentkezők körében.

A mérnök-informatikus és programtervező informatikus szakokra idén körülbelül ötezren jelentkeztek, miközben felmérések szerint a nemzetközi trendekkel egyezően ezen a területen soha nem látott mértéket öltött a munkaerőhiány Magyarországon is. Ráadásul a hallgatók lemorzsolódása is rendkívül magas. Mire vezethető vissza ez a jelenség?

– A probléma összetett, egyrészt a középiskolai képzés nem nyújt olyan egyértelmű ismereteket a diákok számára, hogy valóban tisztában legyenek az informatika felsőoktatási irányaival és lehetőségeivel, így sokan csak elsőévesként szembesülnek a kihívásokkal. Emellett az ipari partnerek szerepéről sem lehet megfeledkezni, a vállalatok a munkaerőhiány következtében „félkész informatikusokat” gyűjtenek, azaz kiemelkedően magas béreket kínálnak már a másodéves hallgatóknak is. Miután tantárgyanként heti tíz óra gyakorlásra van szükség, öt-hat vizsga esetén gyakorlatilag lehetetlen egy félállást is elvállalni. Ám a diákoknak vonzó a korai karrierlehetőség, azonban a szemeszter végén már nem sikerülnek a vizsgák, és sokan az esti képzésre iratkoznak át. A hallgatók több mint 50 százaléka nem szerez diplomát, és a mesterképzésre jelentkezők száma is rendkívül alacsony.

A kutatás-fejlesztésre is alkalmas informatikusok mellett a néhány hónapos, esetleg egy-két éves informatikai képzésekkel az egyszerűbb feladatok elvégzésére képes programozókra és kódolókra is mind nagyobb számban van szüksége a piacnak.
Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ez a tendencia változzon?

– Azzal, hogy az elmúlt évek megfeszített munkájának eredményeként Európa élvonalába küzdöttük fel magunkat, vékony jégre léptünk. Egyrészt infrastrukturális hátterünk állapota folyamatosan romlik, a gazdasági válság hatására meghozott eszközbeszerzési stop miatt szervereink mára elöregedtek. Emellett komoly bérfeszültség tapasztalható az oktatói gárdában is, hiszen míg egy kezdő adjunktus fizetése bruttó 260 ezer forint, addig egy vezető fejlesztő a piacon 1,4 milliós fizetést vihet haza. A nyugati tapasztalatok szerint a piaci bér 60 százaléka már visszatartó lehetne, ám jelenleg több mint ötszörös a különbség. A hallgatók képzésére is jóval nagyobb összeget kellene fordítanunk, az ötéves képzésben részt vevő hallgatókra fejenként mintegy 3,5 millió forintot tudunk fordítani, miközben éves szinten egy fejlesztő informatikus 25-30 millió forintnyi GDP-t állít elő. A versenyképesség fenntartásához több külföldi hallgatóra és oktatóra van szükség, mindehhez pedig még több tan­teremre és laborra.•

Innovációs Nap
Az egész napos szakmai és tudományos rendezvény részleteiről Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója beszélt lapunknak.

Idén áprilisban tizenegyedik alkalommal rendezték meg az Innovációs Napot az ELTE-n. Milyen sikerrel?
– Az idei esemény az egyik legsikeresebb rendezvényünk volt: több mint 250 érdeklődő vett részt, és tiszteletüket tették a szakpolitikai döntéshozók meghatározó alakjai is. Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak át kell állnia az innovációvezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke nyitó előadásában pedig azt hangsúlyozta, hogy napjainkban még inkább szükség van arra, hogy a gazdaság, az ipar együttműködjön a kutatás-fejlesztésért felelős műhelyekkel, ehhez azonban az kell, hogy az ipar, a gazdaság szereplői megfogalmazzák, mit igényelnek a tudományos munkáért, az innovációért felelős kutatóktól.
Az ELTE Lágymányosi Campus Északi tömbjében tartott konferencia célja, hogy a felsőoktatási intézmény be tudja mutatni az egyetemen keletkezett tudás hasznosításának ösztönzési lehetőségeit, illetve egyfajta katalizátorszerepet betöltve egy helyszínre vonzza az ipari szereplőket, az állami szféra és a felsőoktatás résztvevőit. Ezért is volt nagy siker, hogy az idei évben a korábbiaktól eltérő módon szakkiállítással, startup expóval is vártuk az érdeklődőket. A közel 50 kiállító jelentős részét maguk a startupok alkották, míg a többiek a kezdő fázisú vállalkozások világát támogató szervezetekből kerültek ki. Ugyancsak az újítások között lehet említeni, hogy idén először társszervező is segítette a munkánkat: Újbuda évek óta fontosnak tartja az innovációt, Hoffmann Tamás polgármester a rendezvényen jelentette be, hogy az önkormányzat immár harmadik alkalommal hirdeti meg az Újbudai Hallgatói Startup pályázatot, melyre a XI. kerülethez lakhely vagy felsőoktatási intézmény szerint kötődő 35 év alatti fiatalok vállalkozási ötleteit vagy korai fázisú vállalkozásait várják. A versenyen négy győztes csapat 1-1 millió forint támogatást és egy év mentorálást kap.

A pályázat meghirdetésén kívül díjakat is osztottak. Kik voltak a jutalmazottak?

– A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutatója Díjat, melyet idén Pál Gábor és Szakács Dávid (mindketten az ELTE Természettudományi Kar hallgatói) megosztva kapták új típusú, a gyógyításban használatos anyagok kifejlesztéséért. De emellett kihirdettük az Innovatív Hallgatói ötletpályázat nyerteseit is. Idén az első díjat Varholik Máté, az ELTE Informatikai Karának hallgatója kapta a madárállomány monitorozásának hatékonyabbá tételét segítő fejlesztéséért.

Mit lehet tudni erről a projektről?

– A fejlesztés elsődleges célja a madárállomány monitorozásának hatékonyabbá tétele volt, melyhez egy költséghatékony Internet of Things megvalósítást választott a pályázó, aki a hálóra szerelhető vezeték nélküli szenzorokat, valamint egy 4G kapcsolattal ellátott központi egységet használt fel a munkája során. A szenzorok segítségével „felokosították” a madárgyűrűzés közben használt függönyhálókat, és az így létrejövő okoshálók valós időben képesek érzékelni a madarak fogságba ejtését. A háló adatait folyamatosan gyűjtik és machine learning segítségével betanítják a rendszert arra is, hogy biztosan meg tudják különböztetni a szelet és a madarakat. Elegendő adatgyűjtés után akár a madár faja is kiolvasható lesz a becsapódás pillanatában. A prototípus elkészülte után várhatóan a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban nyáron élesben fogják kipróbálni a fejlesztést.

A konferencián kiemelt téma volt a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ kialakítása is. Mikor kezdődhet meg a munka az új helyszínen?

– Az ELTE számára fontos jövőterületnek számít a személyre szabott medicinához kapcsolódó, közép-európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű molekuláris biomarker központ elindítása, ahol a közeljövőben komplex problémákra tudunk megoldásokat nyújtani. 2017 második negyedévében már elkezdődik mind a 13 kutatási program, melyekhez a szükséges eszközbeszerzések az év végéig zajlanak le, és reményeink szerint az új labor akkreditációja 2018-ban elindulhat Lágymányoson.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka