Mi a jó tervezés?
Egyre világosabban látszik, hogy olyan energiagazdálkodási, vízügyi és demográfiai változásokra kell felkészülnünk a következő évtizedekben, amelyek nem feltétlenül pozitív irányban alakítják majd a környezetünket. Részben rajtunk is múlik, hogy mennyire, hiszen ezeknek a változásoknak a nagy része előre jelezhető, és akár kedvezően is befolyásolhatjuk a folyamatokat, ha időben lépünk. A Magyar Urbanisztikai Társaság és a brit Royal Town Planning Institution szervezésében megrendezett konferencián neves szakértők fejthették ki gondolataikat; az előadók között ott voltak az állami szféra és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői is. A rendezők szakemberei mellett felszólaltak még ismert urbanisták, szociológusok és geográfusok is. Brit tervezőirodákból érkezett előadók azt a gyakorlatot ismertették, amellyel a következő ötven évre igyekeznek felkészülni.
Technológiai váltást élünk át, egy új korszak bontakozik ki a szemünk előtt, mindez szükségessé teszi a városi rendszerek vizsgálatát és egy arra vonatkozó kutatást, amely feltárja, hogy a jövőben milyen igényeik lesznek a városlakóknak, és a környezeti, technológiai fejlődéssel a városokban élők szerepe is várhatóan változni fog, hangzott el egyebek között. Az előadók kitértek a várható demográfiai, gazdasági, valamint energia- és vízügyi változások elemzése mellett a Smart City program és a fenntartható fejlődés nemzetközi irányelveinek ismertetésére is. Abban mindenki egyetértett, hogy ha nem akarunk egy olyan Magyarországot ötven év múlva, amire rá sem ismerünk, akkor terveznünk és cselekednünk kell. Egyetértés volt abban is, hogy olyan kihívásokkal kell szembenéznünk a jövőben, amelyek egyre több erőforrást vesznek igénybe: ide tartozik a globális felmelegedés, az elsivatagosodás, a népességnövekedéssel együtt járó környezetszennyezés fokozódása vagy a kitolódó életkor következtében elöregedő társadalmak, illetve a túlsúlyos emberek számának drasztikus növekedése a fejlett országokban, ami komoly feladatok elé állítja az egészségügyi hálózatokat is.
A hogyan tudnánk jobban tervezni kérdésre a szakértők a társadalmi valóság megismerését, az alapvető problémák jobb meghatározását emelték ki, mert ahhoz, hogy a kormányok megfelelő válaszokat adjanak, jobb menetrendek felállítására és hatékonyabb szervezésre lesz szükség. Az is elhangzott az egyik előadótól, hogy a civilizációt a tértervezés határozza meg. Ez vajon az amerikai álom, azaz a kertvárosi élet végét jelentené a jövőben? A konferenciát lezáró műhelybeszélgetés során olyan kérdésekre válaszoltak a szakemberek, mint például, hogy szerintük melyek lesznek a társadalom számára a legnagyobb próbatételek a jövőben, és hogyan tud majd ezekre válaszolni a várostervezés. Arra is válaszolniuk kellett, hogy mi lesz a következménye a társadalom és a városhálózat változásának.•
