György László

Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint tovább erősödött hazánk innovációs teljesítménye. Miben sikerült előbbre lépni, és miképp állunk az uniós átlaghoz képest?

– A szeptember 22-én közzétett európai innovációs eredménytáblán egy helyezést javítva – Horvátországot megelőzve – hazánk vezeti a „feltörekvő innovátorok” csoportját, és jelenleg a 21. helyet foglalja el az összesített rangsorban. A European Innovation Scoreboard kifejezetten mélyen vizsgálja a témát: 12 különböző dimenzióban, 32 indikátor alapján ad összehasonlító képet a tagállamok innovációs rendszereiről. Magyarország idei innovációs teljesítménye a 2022-es EU-átlag 69,8 százaléka, amellyel már majdnem elértük a „mérsékelt innovátorok” csoport (az eggyel magasabb kategória) küszöbértékét (70 százalék). A V4 országok közül mögöttünk végzett Szlovákia (23.) és Lengyelország (24.) is, Csehország pedig a 14. helyezéssel a „mérsékelt innovátorok” csoportjában kapott helyet. Fontos kiemelni, hogy egy hosszabb ideje tartó növekedési pályát írtunk le, ugyanis a 2015 és 2022 közötti időszakban 7,1 százalékpontos növekedést ér­tünk el, és ez, Írországgal megosztva, a 15. helyezést jelenti a növekedési rangsorban. A növekedési ütem alapján tehát hazánk előrébb helyezkedik el, mintha csak az adott évben elért innovációs teljesítményét vizsgálnánk.

Emellett az elmúlt évek munkájának köszönhetően igen biztató tendencia kezdett kialakulni, hiszen Magyarországnak a bázisévhez (2015-ös EU-s teljesítmény) mért innovációs növekedése az elmúlt években már meghaladta az EU-átlagot.

A 2021–2022 közötti innovációs növekedés hazánk esetében 3 százalék, míg az EU-átlag nem éri el az 1 százalékot.
Magyarország az EIS dimenzióinak többségében (hét esetben) már a mérsékelt innovátor csoportnak megfelelő teljesítményt mutat, a „Kapcsolódások” (Linkages) dimenziót illetően például a teljesítményünk az EU-átlag 96,1 százaléka. Összességében nagyon pozitív a kép, ugyanis a bázisévhez viszonyítva 12-ből 8 dimenzió esetében javulást értünk el.

Van olyan indikátor, amely szerint az EU-átlag fölött teljesítettünk?

– Négy ilyen indikátort is találhatunk az idei eredménytáblán: a „Külföldi doktoranduszok” (a 2022-es EU-átlag 146,3 százaléka), a „Vállalkozói K+F kormányzati támogatása” (135,7 százalék), a „Közepesen fejlett és csúcstechnológiai áruk exportja” (125,7 százalék), valamint a „Közös köz- és magánszféra-publikációk” (116 százalék).

Milyen döntéseknek, folyamatoknak köszönhető ez a fejlődés? És miben van szükségünk további lépésekre a még nagyobb siker érdekében?

– Míg 2010 és 2020 között a segélyalapú gazdaságból munka­alapú gazdaságot hoztunk létre, addig a 2020–2030 közötti idő­szakban már az az elsőd­leges célunk, hogy Magyar­ország tudás- és munka­alapú gazdasággá váljon. Ebben a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak kiemelt szerepe van. 2021-ben a magyar kormány korábban soha nem látott összeget fordított kutatás-fejlesztésre, ez 318 milliárd forintot jelent, ami 2010-hez képest közel három­szoros növekedés. Hazánk 2021. évi teljes kutatás-fejlesztési rá­fordí­tása 907 milliárd forintot tett ki, ami szintén rekordszintű. GDP-arányosan 2021-ben 1,64 százalékot fordítottunk kutatás-fejlesztésre, ami az eddig valaha mért legmagasabb érték.

Hazánk innovációs eredmény­táblán elért teljesítményével kapcsolatban fontos azt is szem előtt tartani, hogy a 2022-es EIS eredményei leginkább a 2019–2020-as évek állapotát tükrözik, hiszen a legtöbb indikátor még 2019-es, illetve 2020-as adaton alapul. Emiatt számos, már megtett intézkedé­sünk, meg­valósított programunk és a jelentősen megemelt kutatás-fejlesztési ráfordítá­sunk hatása csak a későbbi eredmény­táblán fog meg­mutat­kozni. Ezért aztán az elkövet­kező években további előre­­­lé­pést várha­tunk az ország innovációs teljesítményét illetően.

Az új minisztériumi struktúra szerint összekapcsolódott a kultúra és az innováció témaköre. Miképp tudja erősíteni egymást ez a két terület?

– A Kulturális és Innovációs Minisztérium, a KIM tömöríti a kormányzaton belül a magyar gazdaság és társadalom „jövőképes­ségét” meghatározó legfontosabb ügyeket, ezért is szoktunk rá „Jövőügyi Minisztériumként” hivatkozni.

Erős, versenyképes magyar gazdaságra van szükségünk ahhoz, hogy a családügyi és kulturális ügyeinket hosszú távon, fenntartható módon finanszírozni tudjuk.

A gazdaság versenyképességének megteremté­sében pedig ki­emelt szerepet játszik a kutatás-fejlesztés és az innováció, az egyetemeink fejlesztése, a szak­képzési rend­szerünk, valamint a vállalkozás­fejlesztés. Egyúttal azonban az is igaz, hogy a si­keres család­politika és kultúr­politika fogja biztosítani hosszú tá­von a társadalmi fenn­tartható­ságot, ami a gazdasági ver­seny­­képesség alapja. Így rendeződnek egy logikus kör­forgásba a KIM-ben megjelenő szakterületek.

A kormány célja, hogy hazánk 2030-ra a tudomány, a technológia és az innováció területén is Európa öt legsikeresebb országa közé kerüljön. Miben kell ehhez előrébb lépnünk?

– Ezt a célt a 2021-ben elfogadott KFI Stratégia végrehajtásával tervezzük elérni. Missziónk, hogy az innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal megkönnyítsük a magyarok életét, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozzunk létre. E célok eléréséhez szükséges, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékot. Négy olyan területet tudok kiemelni, ahol mindenképpen javítani szeretnénk. Határozott célunk, hogy a kutató-fejlesztők egymillió főre jutó létszáma érje el a 9000 főt, és ezáltal hazánk az EU élvonalába kerüljön. 2021-ben ez a szám 6271 fő volt, amivel megközelítettük az EU-átlagot. Az évtized végéig szeretnénk a vállalatok és kutatóintézetek, egyetemek közötti kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködések számát megháromszorozni, és az is prioritás, hogy minden harmadik magyar kis- és középvállalkozás innováljon. Végül el kell érnünk azt is, hogy létrejöjjön 8-10 unikornis, azaz egymilliárd dollárnál nagyobb értékű startup, amelyek utat tudnak mutatni a többi innovatív vállalkozásnak.

A hagyományosan erős tudásközpontokkal rendelkező hazai felsőoktatás is központi szerepet játszik a kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményünkben. Miképp alakultak az egyetemek kutatás-fejlesztési ráfordításai tavaly, és az egyetemi modellváltás hogyan segíti ezt a folyamatot?

– 2018-ban döntöttünk úgy, hogy az innovációs ökoszisztémát az egyetemeink köré szervezzük. Ennek megfelelően a kutatás-fejlesztési és innovációs finanszírozásban is jelentős szerepet kaptak a felsőoktatási intézmények. Míg 2010-ben a magyar egyetemek 62 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, addig 2021-ben már több mint kétszer annyit, 125 milliárdot. Célunk, hogy ezek a források minél nagyobb arányban olyan kutatás-fejlesztési projektekben jelenjenek meg, amelyek eredményeként piacképes innovatív termékek és szolgáltatások keletkeznek, azaz magyar hozzáadott érték jön létre. Ezt jól példázza, hogy 2021-ben az egyetemeken felhasznált kutatás-fejlesztési források közel 40 százalékát már alkalmazott kutatásra, illetve kísérleti fejlesztésre fordították. Ezt a folyamatot erősíti tovább az egyetemek modellváltása, valamint működési finanszírozásuk számottevő növelése:

2022-től a felsőoktatási intézmények éves működési finanszírozását a korábbi 210 milliárd­ról 400 milliárd forint fölé emeltük, ami szintén jelentősen hozzájárul az egyeteme­ken zajló kutatások erősítéséhez.

Az átalakuláshoz a megemelt működési finanszírozá­son túl a kormányzat soha nem látott mértékű, 1700 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít 2021 és 2027 között a felső­oktatási intézmények számára. Célunk, hogy felső­oktatási intézményeink a világ elitjébe kerüljenek. Ennek első jelei már tapasztal­hatók: magyar egyetem most először szerepel a Times Higher Education (THE) világrangsorának legjobb 250-es mezőnyében. A Semmelweis Egyetem a tavalyi eredményén 41 helyet javí­tott, és így a 236. helyet foglalja el.

Átalakult az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny; idén már Országos Tudományos és Innovációs Olimpia néven hirdették meg. Miért volt szükség a változtatásra?

– A Magyar Innovációs Szövetség által 1991-ben útjára indított verseny nemcsak elnevezésében, de szellemiségében is megújult az előző évekhez képest. Minderre azért volt szükség, hogy a fiatalok figyelmét még erőteljesebben ráirányítsuk a felfedezések, a tudomány, a technológia és az innováció fontosságára. A korábbiaknál még nagyobb hangsúlyt helyezünk a versenyben születő eredmények gyakorlati hasznosításának szempontjaira is. Az idei számok azt mutatják, sikerrel vettük ezt az akadályt: az eddigi 130-160 versenyző helyett ebben az évben már 500 fiatal mérette meg magát a versenyben. De nem szeretnénk itt megállni, reményeink szerint ez a szám a következő években 1000 fölé is emelkedhet.

A megújult versenyhez jelentősen magasabb díjakat is rendeltünk: az első három helyezett (összesen maximum tíz pályázó) 200–500 ezer forint, míg a további 10-15 kiemelt dicséretben részesülő pályázó 100 ezer forint jutalomra lesz jogosult, valamint különdíjat kap majd a legsikeresebb határon túli fiatal. Az olimpián legeredményesebben szereplő 8-10 iskola 800 ezer-1 millió forint támogatásban, a legeredményesebb tanárok 600–800 ezer forint egyszeri elismerésben részesülnek. Emellett a három első helyezett részt vehet a kétfordulós EU Fiatal Tudósok Versenyén, mert a hazai verseny része az európai versenysorozatnak is. A legjobbak további rangos nemzetközi versenyekre is eljuthatnak, például az Egyesült Államokban megrendezendő tudományos versenyek olimpiájára, a Regeneron ISEF-re, valamint szakmai utakon, akár a Nobel-díj átadási ünnepségén is részt vehetnek.•

Termőre fordult az innovációs ökoszisztéma

A hazai innovációs ökoszisztéma átalakítása jelentős eredményeket hozott, és most jött el az az időszak, amikor már termőre fordul a rendszer – mondta Birkner Zoltán lapunknak adott interjújában. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerint az elkövetkező két évtized egyik legnagyobb innovációját a körforgásos gazdaság fogja jelenteni. Mint fogalmazott, Magyar­ország Közép-Európában az elsők között indult el ezen az úton.

Birkner Zoltán (Fotó: Reviczky Zsolt)

2018 óta zajlik a hazai innovációs ökoszisztéma jelentős megújítása. Mik az aktuális eredmények?
– Ma az innovációval foglalkozó tudástermelő és tudásfelhasználó szereplők tudják, kinek mi a feladata és a vállalása. Sokféle módon kötöttük össze a tudásszervezeteket a gazdasági szereplőkkel, a magyar állam pedig soha nem látott mennyiségű forrást biztosított a rendszer fejlesztésére, megújítására, átstrukturálására. Most jött el az az időszak, amikor már termőre fordul a rendszer. A szereplők értik a feladatukat, megtalálták a helyüket, és az új, kibővített logika alapján minőségi munkát végeznek. Ha tetszik, új időszak veszi kezdetét ismét.
Idén tavasszal megalakult a hazai üzleti és tudományos világ összefogásával a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform a veszprémi Pannon Egyetem vezetésével. Mi a platform szerepe?
– Meglátásom szerint az elkövetkező évtizedek a digitalizációról és az anyagok körforgásáról fognak szólni. Azért kezdtünk bele ebbe a munkába, mert a technológiai és tudományos oldala mellett az ellátásbiztonság szempontjából is kiemelkedően fontos kérdésről van szó. Hazánk nem rendelkezik nagy mennyiségben nyersanyagokkal, ezért a tartós gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen, hogy egy újfajta biztonsági és gazdasági modell épüljön fel.
Körforgásos gazdaságnak azt nevezem, amikor minden anyagot, tárgyat úgy állítunk elő, hogy azt anyagában vagy energiaként újra fel lehessen használni. Ez egy új gazdasági terület, egy komplex, új iparág, amely jelenleg még világszerte kialakulóban van. A korona­vírus és a szomszédunkban zajló háború csak tovább erősítette ennek a szükségességét, hiszen sérültek az ellátási láncok. A platformnak már több mint 180 tagja van – több mint húsz egyetem mellett a tagság 80 százalékát piaci szereplők és civil szervezetek alkotják –, és 12 munkacsoportban kezdődött meg a szakmai munka. Ahogy említettem, teljesen új iparágról van szó, tehát Közép-Európában az elsők között lehetünk, akik eredményeket fognak tudni felmutatni.
Júniusban ért véget a Hungarian Startup University Program (HSUP) második kurzusa. Mennyire volt eredményes ez a kezdeményezés?
– Ilyen nagy volumenű, az egész országot lefedő kezdeményezés korábban nem volt Magyarországon, sőt Európában is unikális. Az első, egyetemi szintű startupképzés már az induló tanévben 21 egyetemen volt elérhető, és több mint 2000 hallgató vette fel tantárgyként, a második tanévben pedig megduplázódott a jelentkezők száma. A most elkezdődött újabb tanévben már 31 hazai egyetemen és a határon túlról közel 4100 hallgató vette fel a kurzust. Eddig összesen közel 1300 résztvevőt támogattunk ösztöndíjjal, és a várakozásainkat felülmúló eredményeket értünk el: az első két tanévben 300 projektötleten dolgoztak a csapatok, közülük a legjobb harmincat befektetők is zsűrizték. Van egy olyan csapatunk, amely már a nemzetközi színtéren is megmutathatta a magyar kreativitásban rejlő üzleti lehetőséget.
2020-ban hárommilliárd forint értékben, tavaly már nyolcmilliárdos keretösszeggel nyitották meg a Gyorsítósáv pályázatot. Mi indokolta, hogy idén tovább bővítsék, és immár 12,5 milliárd forintot biztosítsanak erre a programra?
– Ebben a pályázatban piacképes ötleteket keresünk és támogatunk. Örömteli hír, hogy a pályázók egyre inkább értik a piaci logikát és igényeket. Tapasztalataink szerint nemcsak megindult, de fel is gyorsult az a fajta gondolkodásmód, ami a gyors növekedésre képes vállalatok születését segíti elő. Míg a HSUP esetében a kedvet próbáljuk meghozni a vállalkozáshoz, itt már a szolgáltatások és termékek megvalósításához elengedhetetlen kiváló ötleteket támogatjuk.
Szintén 2020-ban döntöttek a Nemzeti Laboratóriumok felállításáról. Két és fél év elteltével mennyire elégedett az eddigi eredményekkel?
– Az első évben állt fel a laborok több mint fele, idén újabb kilenc csatlakozik a rendszerhez. Az első 17 labor eddigi eredményei figyelemre méltóak: ezer feletti kutatót és több száz PhD-hallgatót sikerült bevonni a rendszerbe; a publikációk száma szintén ezres nagyságrendű, és több száz nemzetközi együttműködés indult meg. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert alapcélként fogalmaztuk meg, hogy az egy témában dolgozó magyarországi kutatók az országhatáron túl is láthatóvá váljanak. A Nemzeti Laboratóriumoknak köszönhetően hazánk felkerült a kiemelt tudományos területek térképére.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával közösen indított iparjogi pályázat mennyire volt népszerű?
– A konstrukció gyorsabb határidővel és egyszerűbb adminisztrációval dolgozik, a pályázók száma pedig itt is a többszörösére nőtt. Korábban elsősorban szabadalomorientáltak voltunk, pedig a szellemi tulajdonnak még számos ága van: az oltalomtól a védjegyeken át egészen a kereskedelmi vagy gyártási jogok hasznosításáig. Ezeknek a bejelentése is finanszírozható a pályázat keretében. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb magyar ötlet kapjon minél szélesebb védelmet hazai, európai és nemzetközi szinten.
Az NKFIH milyen feladatok elé néz 2023-ban?
– A jövőben tovább kell erősíteni azt a folyamatot, hogy a tudásszervezetek vállalkozóként is képesek legyenek megállni a helyüket. Cél, hogy a szellemi tőkéjüket gazdasági előnyre tudják váltani. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk, hogy az egész rendszert még inkább eredményszemléletűvé alakítsuk.•