Az SZTNH-t több oldalról vádolták azzal, hogy nem működik elég hatékonyan. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016 nyarán arra derített fényt, hogy a hivatal a szingapúri szabadalmi hivatal megrendelésére elvállalt újdonságkutatási munkákat egy harmadik cégnek törvénytelen körülmények közt szervezte ki. Milyen változásokat tervez, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő? Illetve, általában tervez nagyobb átalakítást, vagy a jelenlegi struktúra alkalmas a terület hatékony működtetésére?

– Az SZTNH az ÁSZ jelentésének megfelelően már 2016-ban megtette a szükséges lépéseket. Én 2019 márciusa óta vezetem a hivatalt. Az első néhány hónapban áttekintettem a belső folyamatokat, megismertem a kiváló szakmai tapasztalattal rendelkező új kollégáimat, felmértem a hivatal lehetséges szerepét a hazai innovációs ökoszisztémában és a nemzetközi szellemitulajdon-védelmi rendszerben. Mindezen tapasztalatok alapján szeptember 1-jével állt fel az új szervezeti struktúra két elnökhelyettessel, és az átalakítás részeként a hivatali kommunikáció felelőse a Tájékoztatási és Innovációtámogatási Főosztály lett. Jelenleg a középtávú intézményi stratégián dolgozunk. Lehetőségeinket azonban korlátozza az alacsony engedélyezett létszám.

A magyarokhoz számos világhírű szellemi alkotás, szaba­dalom fűződik. Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Al­bert, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Galamb József, Ganz Ábrahám, Heller László, Bláthy Ottó, Neumann János, Kemény János, Bay Zoltán, Pavlics Ferenc, Rubik Ernő – csak néhány a kiemelkedő magyar alkotók közül. Milyen eszközökkel tudja segíteni a hivatal az újabb, világraszóló alkotások megszületését?

– Mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy támogassuk az emberi kreativitást. A hivatal által adományozott díjakkal (Jedlik Ányos-díj, Millenniumi Díj, Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj és a külső szakmai díjak) az erkölcsi megbecsülés mellett anyagi elismerésben részesítjük a szellemi tulajdon területén tevékenykedőket és kiemelkedő alkotásaikat. Emellett az oktatási, tájékoztatási és információszolgáltatási tevékenységünknek köszönhetően segítséget nyújtunk abban, hogy a feltalálók vagy szerzők az alkotásokhoz fűződő jogokat kihasználva minél szélesebb ismertségre és nem utolsósorban gazdasági előnyökre tegyenek szert. Példaként megemlíthető néhány vállalkozás napjainkból is, a Julius-K9 kutyahámok és a Teqball sport is így indult el világhódító útjára. Az ő példájuk alapján arra biztatunk mindenkit, hogy amennyiben információra van szüksége, bátran tegye fel kérdéseit ebben a témában.

Palkovics László miniszter többször is hangsúlyozta: az Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal a céllal alakult, hogy a magyar innovációs és kutatás-fejlesztési rendszer hatékonyabban működjön. Mi lehet ebben a folyamatban az SZTNH szerepe?

– Mi a tudatosságnöveléssel tehetjük a legtöbbet az új tudományos eredmények és innovatív megoldások megszületéséért. Legfőbb célunk, hogy felhívjuk a vállalkozások figyelmét arra, hogy az általuk végzett tevékenységek miben jelentenek újszerűséget, és ezt az újszerűséget milyen módon védhetik meg versenytársaiktól. Ennek érdekében számos konferencián, kiállításon és vásáron vagyunk jelen. Szakmai tanácsot kérhetnek tőlünk akár szerzői jogi, szabadalmi, védjegyoltalmi vagy kutatás-fejlesztési kérdésekben.

Kiemelt figyelmet fordítunk a startupokra is. Együttműködünk a Startup Safari Budapest rendezvénnyel, szakmai inkubátorházakkal, kockázati tőkealapokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal. Igyekszünk a cégeket vagy magánszemélyeket már az ötlet megszületésekor felkarolni. Például a térítésmentes szellemivagyon-diagnózis szolgáltatásunk olyan kis- és középvállalkozóknak szól, akik sejtik, hogy közük lehet a szellemi alkotásokhoz, de kellő ismeret hiányában bizonytalanok a következő lépéseik megtételében. A kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítése pedig jelentős pályázati forrásokhoz vagy adókedvezményekhez segítheti hozzá a cégeket, elősegítve egy jövőbeli találmány vagy brand megszületését. De ugyanígy jelen vagyunk a hazai felsőoktatási intézményekben, és törekszünk megjelenni a középfokú oktatásban is.

Kormányzati cél, hogy a jövőben szeretnének előrelépni a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szabadalmi és iparjogvédelmi munkájában, továbbá elérni, hogy a nagyvállalatok Magyarországon jelentsék be kutatási eredményeiket. Hogyan érhető el ez?

– A kormány 2019. november 5-én ismertette az új kkv-stratégiá­ját, amelyet azért hoztak létre, hogy kifejezetten ezt a szektort segítsék, hiszen bennük rejlik a magyar gazdaság fejlődési potenciálja. A stratégia hét pillére közül bennünket leginkább a kkv-k innovációs és digitális teljesítményének erősítése érint, amelynek része a technológiai innovációk alkalmazásának elterjedése a kkv-k körében, az immateriális tőke arányának növekedése, a kkv-k digitális kompetenciáinak erősítése, a digitalizáció fokának növelése.
A fent említett tudatosságnöveléssel és ingyenes szellemi­vagyon-diagnózis szolgáltatással is ezt a réteget szeretnénk megszólítani. Rámutatni az általuk végzett tevékenységek új­don­ságtar­tal­mára, megmutatni, hogy ezt milyen módon lehetséges oltalom alá helyezni, vagy éppen melyek azok a tevékenységek ezek közül, amelyekre például K+F adó­ked­vez­mé­nye­ket vehetnek igénybe, ezzel elindítani egy folyamatot. Ennek a folyamatnak a végén található az elért eredmények Magyarországon történő bejelentése, például egy szabadalmi vagy használatiminta-bejelentés.

A hazánkba települt multinacionális cégekkel kapcsolatban szokták emlegetni, hogy az itthon létrejövő ötletekből sokszor külföldön lesz innováció, termék vagy szabadalom. Miért?

– Alapjában véve, ha egy országban a szabadalmi bejelentési számok nem mutatnak növekvő tendenciát, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb találmány (ötlet) születik. Tudni kell, hogy a cégek szellemitulajdon-védelmi (IP) stratégiája alapvetően határozza meg azt, hogy a cég piaci érdekeltségeinek függvényében hol, mely ország(ok)ban el­enged­he­tet­len az oltalomszerzés. Mivel a nagyobb cégek az IP portfóliójukat egységesen, általában az anyacégen belül kezelik (és csak ritkábban a leányvállalatoknál), ezért erre csak kis­mérték­ben van egy-egy országnak közvetlen ráhatása. Bizonyos jogszabályi kötöttségek lazításával (mint például a szabadalmi bejelentések magyar nyelvre történő lefordítása határidejének kitolása) segíthet ugyanakkor abban, hogy a nemzetközi cégek a munka­nyel­vük (angol) használatával, a szabadalmi bejelentések első szakaszában fordítási terhek nélkül is olyan, a találmányukkal kapcsolatos fontos információkhoz jussanak, amelyek a későbbi szaba­dal­maz­ta­tási stratégiájukat befolyásolhatja. Ilyen lehetőség immár Magyarországon is rendelkezésre áll a multinacionális cégek részére. Mindemellett azonban a cél inkább az lenne, hogy a magyar tulajdonú cégek is szerezzenek szabadalmat, akár itthon, akár külföldön.

Évente 6-7 ezer olyan ötlet születik Magyarországon, ame­lye­ket szabadalmaztatni lehetne. Németországban ez a szám mintegy 20 ezer, tehát ez összemérhető nagyságrend, s azt jelzi, kreatívak vagyunk. Ugyanakkor 2014-ben 619 nemzeti szabadalmi bejelentéssel értük el az ötvenéves mélypontot. Ám ezt a számot is sikerült alulmúlni, hiszen 2018-ban 450 alatt volt ez a fontos innovációs mutató. Mi erre a magyarázat? Hogyan növelhető a szabadalmi aktivitás?

– Arra vonatkozóan, hogy évente hány olyan ötlet születik Magyarországon, ami szabadal­maz­tat­ható lehetne, nincsenek pontos statisztikák. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az ötlet és a szabadalomképesség nem feltétlenül járnak együtt: attól, hogy valami jó ötlet, sőt talán még meg is valósítják, még nem biztos, hogy jogi értelemben véve valóban szabadalmat szerezhetne rá az ötlet gazdája. Az alacsony szabadalmi aktivitás az esetek legnagyobb részében a cégek/magánszemélyek iparjogvédelmi ismerethiányának tudható be. Sokan nem tudják ugyanis, hogy az ötleteikkel mit kezdhetnének, hogyan tudnák azokat valamilyen módon védeni, de sajnos nagyon sokan nem is akarják védeni, inkább titokban tartják azokat. Ebből adódóan az iparjogvédelmi tudatosság fejlesztését a hivatal is rendkívül fontosnak tartja annak érdekében, hogy a szabadalomképes ötletekből születő szabadalmi bejelentések száma növekedhessen. Ennek érdekében egyetemeken, kutatóhelyeken, az érdeklődő cégeknél oktatásokat, előadásokat tartanak a hivatal munkatársai, hogy felhívják a figyelmet az iparjogvédelem fontosságára, illetve célzottan, információkkal segítsék az érdeklődőket. Továbbá feltétlenül fontos, hogy a vállalkozásokat segítsük és (akár anyagilag is) érdekeltté tegyük abban, hogy az ötleteiket oltalmazzák. Ehhez szükség van egy olyan innovációs ökoszisztémára, amely minden szereplőt bevon a folyamatba. Ennek kiépítése kormányzati szinten is megkezdődött.

A dél-koreai multinacionális vállalat, a Samsung egyedül hetvenszer több szabadalmi bejelentést tesz évente, mint az összes magyar cég és egyetem együttvéve. Az egyetemek esetében is nehezen érthető az inaktivitás, a hazai vállalkozásoknak azonban elemi érdekük lenne az új ötletek, megoldások levédése, oltalmazása. Drága ez a folyamat, esetleg hosszadalmas vagy mindkettő? Mit mutatnak nemzetközi összehasonlításban a magyar adatok?

– Itt visszautalnék az előző kérdésre: a hazai kkv-k és egyetemek sem iparjogvédelmi tudatosságban, sem financiálisan nem érik el például a Samsung gazdasági potenciálját. Továbbá ehhez a kérdéshez szorosan hozzátartozik (és attól nem elválasztható) az ipar szerkezetének a kérdése: nyilvánvalóan nem hasonlít­ható össze a dél-koreai és a magyar ipar struktúrája. Magyarországon a gyógyszeripar tradicionálisan erős, ami viszont nem mondható el Dél-Koreáról, így az összehasonlítás semmikép­pen sem informatív.

Nem segíti a növekedést az információhiány, és ami még rosszabb, a magyar szabadalmi rendszerről elterjedt hibás információk. Ismét a tudatosságnövelést kell kiemelni. A magyar szabadalmi eljárás hatósági díjai a közhiedelemmel ellentétben nem magasak. Például egy magyar szabadalmi bejelentés díja 37 400 forint, de ha a bejelentést a feltaláló teszi, automatikusan negyedelődik, tehát 9350 forint. Ha a bejelentőnek nincs megfelelő jövedelme, például egyetemista, akkor mentességet is kérhet az eljárási díjak alól. A bejelentési eljárás során ugyanakkor nagyon jelentős díjtétel lehet a bejelentést elkészítő és a szabadalmi igénypontokat meg­fogalmazó szabadalmi ügyvivő munkájának a megfizetése, ami nem hatósági díj. De pályázati rendszer segítségével a szabadalmi díjak (beleértve az ügyvivők díjait is) vissza nem térítendő támogatásként utólag akár visszakaphatók.

A szabadalmi eljárás átfutási ideje nemzetközi összehasonlításban szintén nem tekinthető hosszúnak: átlagosan három év. Ez – bár első hallásra hosszúnak tűnhet – abból adódik, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a bejelentések közzététele rendszerint 18 hónap elteltével történik, vagyis a bejelentést követő másfél évben nincs is lehetőség (vagy legalábbis csak korlátozottan van) arra, hogy a bejelentésből szabadalom legyen. Ugyanakkor berendezésjellegű műszaki megoldások védhetők a lé­nyegesen gyorsabban megszerezhető használatiminta-oltalom­mal is, ami tízéves oltalmi időt biztosít.

A hivatal nem csak szabadalmakkal foglalkozik. A védjegy­oltalom mellett például a hamisított termékek forgalmazása ellen is fellép. A Strand Fesztiválon megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak meghatározó szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös felméréséből. Mit tehet a hivatal, hogy egyre csökkenjen a silány minőségű áruk forgalma?

– Én magam nem hiszek a büntetőjogi eszközökben. A legfontosabbnak a szemlélet­formá­lást, a tudatosságnövelést tartom, akár már általános iskolás kortól. Különböző kampányok és akciók keretében be kell mutatni, hogy a hamis termékek, elsősorban a hamis gyógy­sze­rek vagy ruházati termékek milyen egészségkáro­sodást okozhatnak. Személyes példákon keresztül szemléltethető az a kár, elmaradt jövedelem, amit az alkotók-feltalálók szenvednek el. A hivatal a HENT működtetése mellett együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és az e területen működő társadalmi szervezetekkel. Csak közösen léphetünk fel a hamis termékek visszaszorításáért.

A Globális Innovációs Index több mint egy évtizede rangsorolja az országokat. A világ közel 130 országának innovációs kapacitásait és teljesítményét méri fel megközelítően 90 mutatószám (indikátor) felhasználásával. A 2017-es 39.-ről tavaly a 33. helyre léptünk előre, ezt a helyezést idén megtartottuk. Van feljebb, vagy a helyünkön vagyunk?

– Ahogy Ön is említette, ez az index az élet valamennyi szegmensét méri. A kreatív- és technológiaipar területén jól állunk, azonban minden erőfeszítésünk ellenére a tudományos és műszaki fejlesztések, a publikációk, a műszaki eredmények szabadalmaztatása, a forma­terve­zési minták (dizájn) oltalmazása, az árujelzők vagy jelmondatok levédetése terén van hova fejlődni. Elsősorban a nemzetközi piacra történő kilépéssel tudnánk javítani a helyezé­sün­kön. Vegyünk példának egy egyszerű telefonos játékot. A szoftvert szerzői jog védi, amit nem szükséges regisztrálni. A játék grafikai meg­jelenése állhat szerzői jogi, védjegy- vagy dizájn­oltalom alatt is, a játék neve és a gyártó elnevezése szintén levédhető. Egy ilyen játék könnyen elterjedhet Európában, ezért érdemes nemzetközi szinten védjegy- vagy dizájn­oltalom­mal védeni a másolás ellen. A játék forgalmazásából a cég jelentős bevételre tehet szert, és mind a jogdíjbevétel, mind a nemzetközi oltalmak száma javítják Magyarország helyét a rangsorban.

A nagyközönség keveset hallott a Visegrádi Szabadalmi Intézetről (VSZI), amely a visegrádi országok ez irányú tevékenységét koordinálja, segíti. Az adatok azt mutatják, hogy a budapesti központú intézet vonzereje növekszik. Mivel magyarázható ez?

– A Visegrádi Szabadalmi Intézet a nemzetközi szabadalmi bejelentések megtételekor a bejelentők által választható úgynevezett nemzetközi kutatóhatóság. A VSZI választásának számos előnye van a bejelentők számára. Egyrészt nem szükséges a magyar nyelvű szabadalmi bejelentést lefordítaniuk egy idegen nyelvre azért, hogy a bejelentésükkel kapcsolatos újdonságkutatást elvégezzék, mivel azt a magyar nyelvű leírás alapján is megteszi a VSZI. Másrészt bármilyen, a bejelentéssel kapcsolatos kérdés tekintetében a bejelentők az anyanyelvükön kapnak tájékoztatást, akár személyesen is megkereshetik a hivatal munkatársait, amennyiben információra van szükségük; ezáltal a nyelvi nehézségek elhárulnak, az információáramlás pedig célzottabbá és gyorsabbá válik. Harmadrészt a VSZI választása jelentős anyagi előnyökkel is járhat a bejelentőknek: a befizetett nemzetközi kutatási díj 40 százalékát ugyanis visszaigényelheti az, aki egy korábbi hazai kutatási eredmény birtokában kéri a VSZI-t a nemzetközi kutatás elvégzésére. Mindezeket figyelembe véve a VSZI jóval költséghatékonyabb és ügyfélbarátabb eljárást nyújt a hazai bejelentőknek, mint más nemzetközi kutatóhatóságok, ami a hazai cégek számára rendkívül vonzó opciót jelent.

Idén ősszel a Tudományos Újságírók Klubja tihanyi szakmai összejövetelén Innovációs öko­szisz­téma és szellemi tulajdon; illetve hogyan védjük meg innovációnkat a változó világban? címmel előadást tartott. Egyszeri alkalom volt, vagy ahol lehet, elmondja, hogy miért fontos egy ország életében a szabadalmaztatás, a védjegyoltalom, illetve általában a szellemi produktumok megóvása?

– Az ősz folyamán több hazai és külföldi szakmai rendezvényen felszólaltam, így a többi között a LES-Hungary rendezvényén vagy a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) őszi konferenciáján. Ahol csak alkalom van rá, arra törekszem, hogy felhívjam a figyel­met a szellemi tulajdonjogok gazdaságra gyakorolt hatására, hiszen Peter F. Druckertől tudhatjuk: az üzletben csak két dolog csinál pénzt: az innováció és a marketing. Az előbbihez a szabadalom köthető, az utóbbihoz a védjegy és a szerzői jog.•