Földbe sajtolt zöldenergia

A szénhidrogénipar hazai megjelenése óta mintegy tízezer kutat mélyítettek az ország területén. Az ország készletei azonban fogynak, jelenleg mindössze néhány száz szénhidrogénkút működik. A felhagyott létesítmények környezetbarát hasznosítására talált ötletes megoldást a Central Geo Kft.


A múlt század elején kiépült szénhidrogénipar világszer­te rengeteg embernek adott és ad jelenleg is munkát. Az energiaipar forradalmi fejlődése azonban alapjaiban változtatja meg ezt az ágazatot is. Világosan látszik, hogy az energetikában az új, környezetbarát meg­oldá­sok egyre jobban terjednek. „Szabadalmaztatás alatt álló eljárá­sunkkal mi a fel­hagyott szén­­hid­ro­gén­­kutakat újrahasznosíta­nánk” – tájékoztatta magazinunkat Viszkok János, a Central Geo Kft. főgeológusa. Zöldenergiát, konkrétan hidrogént tárolnának a felhagyott létesítményekben.

Rendszerterv sematikus ábrája

A hidrogén több ok miatt került a figyelem középpontjába az elmúlt években. Mivel vízből bőven van a Földön, ezért a hidrogén gyakorlatilag korlátlan energiatárolási lehetőséget ígér, akár hosszabb időtávra is. Ez a kémiai elveken alapuló akkumulátorokra – mint a lítiumion – nem igaz, hiszen ezek tárolókapacitása alacsony, használatuk időben korlátos, az előállításhoz szükséges anyagok (lítium, kobalt, grafit, nikkel, réz) sokkal végesebbek, mint a víz. A fenti előnyök miatt nem véletlen, hogy az egyes előrejelzések a jelenlegi hatszorosára be­csülik a 2050-ben előállított hidrogén mennyiségét. A nagyobb kutatóintézetek közül a Bloomberg New Energy Finance 696 millió, a Hydrogen Council 622 millió tonnás globális hidrogéntermeléssel számol 2050-re. A legegyszerűbben víz bontásával – oxigén és hidrogén keletkezik – állítható elő ez a gáz, amelyhez az energiát napfényből is nyerhetjük.

A felhagyott szénhidrogénkutak terepi felmérése

A napjainkban elterjedt hidrogéntárolási módok (nagy nyomáson palackban vagy alacsony hőmérsékleten cseppfolyós állapotban) nagy körültekintést igényelnek. Az atomok kis méretűek, ezért könnyen átjutnak minden anyagon, tehát a tartályok falát ennek meg­felelően kell megtervezni és szigetelni. A hidrogén gyúlékony és robbanásveszélyes: a levegő­vel keveredve a legkisebb szikra hatására berobban. A felhagyott szénhidrogén-kutató fú­rásokban történő tárolás nagy nyomáson biztonságosabban megoldható, mint a felszínen, hiszen oxigénmentes a környezet.
Az országban az éves átlagos napfé­nyes időtartam eléri a 2500 órát, és alig van hely, ahol kevesebb mint 2000 óra. Az utóbbi évek tendenciáját te­kintve a közeljövőben további napfénytartam-növekedés prognosztizálható. Azaz nap­energia segítségével vízből nagy mennyiségű hidrogént állíthatnánk elő. Viszkok János szerint ez a megoldás gazdaságos még alacsony hatásfokú hid­rogénégetés és nyomásvesztés esetén is. A technológia egyszerű, kis karbantartási költséggel üzemeltethető.

A környezetbarát megoldás nem ma­rad az ötlet szintjén. A szolnoki cég szakemberei teszttelepet alakítanak ki, ahol méréseket végezve ellenőrzik a hidrogéntárolás lehetőségét, hatékony­ságát. Ha mindent rendben találnak, igazi (felhagyott) kúton próbálnák ki a felszín alatti tárolást.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka