Feltérképezett hazai szikesedés

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Talaj­tani Intézetének (ATK TAKI) munkatársai a Remote Sensing folyóiratban publikálták a hazai szikes talajok térképét.


Magyarország szikes talajai 0–30 cm mélységben (Forrás: ELKH TAKI)

A közelmúltban kezdeményezte a szikes talajok világtérképének összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, valamint az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség nevű szervezet. Hazánkban nagy múltja és hagyománya van a szikes talajok kutatásának; a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép napjainkban is standardként szolgál. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra helyezését vállalta a kezdeményezés. Szikes talajokon azokat a talajokat értjük, amelyeket magas sótartalom és/vagy a nátriumion dominanciája jellemez. Ennek meg­felelően beszélünk sós és nátriumos, szakmai nevezéktant használva szoloncsák és szolonyec talajokról. Magyarországon az utóbbiak okoznak gondot a gazdálkodóknak. (A szikes talajok kiterjedése az ország területének 6–13 százaléka.)

Magyarország szikes talajai 30–100 cm mélységben (Forrás: ELKH TAKI)

A sófelhalmozódást befolyásoló legfontosabb tényező a talajvíz mélysége és sótartalma. A hosszan tartó száraz időszakban a vízszint csökken, és az eső a gyökérzóna alá mossa a korábban összegyűlt só jelentős részét, vagyis a talaj sótartalma folyamatosan ingadozik. A szikesedést okozó só megzavarja a növények növekedését, hatással van a talajban található organizmusok anyagcseréjére. A nátriumionok dominanciája miatt a talaj szerkezete kedvezőtlen, és megnehezíti a növények növekedését vagy az állatok életét.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka