134 iparjogvédelmi bejelentés, több mint 1300 KFI-szerződés és közel 330 darab benyújtott H2020 pályázat – néhány kiemelkedő adat a 2019-ben indított, közel 2 milliárd forint keretösszegű felhívás eredményeiből. Az NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese szerint az eredményesség egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az egyetemek megértették a feladatukat, és el is végezték az ehhez szükséges munkát. Minden felsőoktatási intézményben létrejött egy olyan szervezeti egység, amelynek dedikált feladata az egyetem kompetenciájának felmérése volt, emellett bővítették kapcsolati hálózatukat, új belső szabályzatokat hoztak létre, és egyre nagyobb figyelmet fordítottak a szellemi tulajdon hasznosulására is. A pályázat sikerében meghatározó volt az is, hogy a Hivatal folyamatosan nyomon követte az egyetemek működését, és szükség esetén szakmai támogatást is nyújtott. Sebők Katalin az NKFIH, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával koordinált program részleteiről szólva elmondta, az első pályázati ciklusban 22 felsőoktatási intézmény kapott támogatást, melynek összege intézményenként 40 és 150 millió forint között volt. A legmagasabb támogatási összeget a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapta.

Sebők Katalin

Az egyetemek piaci partnerrel kötött KFI-szerződéseinek száma meghaladta az 1300-at, a legnagyobb előrelépést azonban az iparjogvédelmi bejelentések tekintetében érték el – emelt ki újabb fontos elemeket az egyetemek teljesítményéből az elnökhelyettes. Míg 2018-ban a teljes hazai felsőoktatás eredménye összesen 2 darab iparjogvédelmi bejelentés volt, addig a program eredményeként ez a szám 134-re emelkedett: az intézmények közül a BME (17) és a Semmelweis Egyetem (13) teljesített a legjobban. A Szegedi Tudományegyetem a KFI-szerződések számában (192) tudott felmutatni kiugró sikereket, ezek értéke meghaladta a 2200 millió forintot. A partnerek névsorában olyan komoly vállalatok tűnnek fel, mint a Samsung, az Egis, a Richter, a Mol vagy az Univer.

A program másik fontos célja a nemzetközi pályázati lehetőségek iránti érdeklődés felkeltése, a H2020/Horizont Európa programokban való részvételi arány növelése volt. Ennek érdekében már 19 egyetemen kialakult az információ­áramlást segítő kontaktpont, a benyúj­tott pályázatok száma megközelítette a 330-at, a befoga­dott pályázatok intézményi támogatási értéke pedig meghaladta a 3000 millió forintot – tért át az EIÖ-pályázat újabb elemére Sebők Katalin. Mint folytatta, a Proof of Concept pályázatokat tekintve mintegy 120 nyertes pályázat született közel 450 millió forint értékben. A győztes pályázatok között szerepelt a többi között katéterabláció és virtuális 3D térképezés, oktatáshoz használható additív gyártás­technológiá­val készített valósághű szívmodell fejlesztése, illetve a cél­proto­típusok piacra vitelének elősegítése a nem alkoholos eredetű zsírmáj korai kimutatására is.

Annak ellenére, hogy az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat egyetlen konstrukció, mégis lehetővé teszi, hogy az egyetemek minden olyan területen fejlődni tudjanak, ami az innovációs ökoszisztéma létrehozásához és fejlesztéshez szükséges – hívta fel a figyelmet Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, kiemelve: olyan folyamatokat indított el a hazai felsőoktatásban, amelyek lényegesen túlmutatnak a pályázat pénzügyi volumenén.

Horváth Zita

A világ első műszaki felsőoktatási intézményének vezetője szerint az elmúlt másfél évben számottevően tudták bővíteni kapcsolataikat a piaci szereplőkkel és kutatóintézetekkel, a korábbiak pedig jóval intenzívebbé váltak. Példaként elsőként a Wanhua nevű kínai vegyipari óriás magyarországi leányvállalatával, a BorsodChemmel folytatott közös kutatásait említette, ahol a károsanyag-kibocsátás minimalizálásának lehetőségeit kutatják. Horváth Zita ugyancsak fontos momentumnak nevezte az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Zrt.-vel kötött együttműködési megállapodásukat; a vállalat ugyanis tőke­befektetéssel támogatja az innovatív elképzeléseket, ezzel elősegítve a fenntartható és értékteremtő startup-ökoszisztéma kialakulását Magyarországon. A Hiventures az elmúlt időszakban több egyetemi programban is részt vett, és közel 25, egyetemistákból álló startup vállalkozásnak nyújtott befektetést az elinduláshoz. A Miskolci Egyetem össze­állította az egyetem portfólióját is, melynek angol nyelvű fordítása hamarosan elkészül, és a tervek szerint a dokumentumot a jövőben a nem műszaki területekre is kiterjesztik. A rektor tapasztalatai szerint az EIÖ-pályázat jótékony hatással van a felnőttképzésre. Az egyetem új piaci kapcsolatainál ahol kutatás-fejlesztés zajlik, képzést tudnak kínálni a foglalkoztatott munkavállók részére. „Az elmúlt másfél évben elindított folyamatok olyan ösztönzést adtak számunkra, ami a korábban berögzült elefántcsont­torony-szemléletet kimozdította a holt­pontjáról” – fogalmazott Horváth Zita rektor, aki szerint a pályázatnak köszönhetően olyan világ nyílt ki az egyetemek körül, ami elsősorban a következő generáció számára lehet majd igazán fontos.

A 141 éves múltra visszatekintő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) csak első pillantásra tűnhet az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat atipikus szereplőjének. Fülöp József rektor kiemelte, hogy a MOME az innovációt helyezte az intézmény tevékeny­sé­­gének fókuszába. Mint mondta, az eredmények azt mutatják, hogy művészeti egyetem­ként is helyük van ebben a pályázatban, és egyúttal elismerését fejezte ki, hogy az NKFI Hivatal elég bátor volt ahhoz, hogy esélyt adjon számukra.

Fülöp József

Magyarázatképpen hozzátette: napjainkban egyre inkább felértékelődött a design és a kreativitás szerepe, egyre nagyobb hangsúlyt kap a művészeti és egyéb szakterületek közötti együtt­működés. Az új szemlélet infra­strukturális változásokat is eredményezett, a nemrég átadott új campuson létrejött egy Technológiai Park és egy Innovációs Központ, ez utóbbi keretein belül létrehozták Magyarország első kompetencia­központját, a Design Kompetencia Központot is. A rektor arra is kitért, hogy az egyetem egyik legfontosabb célja az lett, hogy az Ipar 4.0 eszközeivel a társadalmi igényeket minél hatékonyab­ban tudják kiszolgálni. Ennek megfelelően a MOME megújította tananyagai egy részét, KFI-kurzusokat indított és innovációs versenyeket szervezett, illetve szemlélet­formáló együtt­működésbe kezdett – a Miskolci Egyetemmel együtt – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, melynek eredménye­ként hallgatóik tudatosabban kezelik a létre­hozott szellemi tulajdonukat és megtanulhatják, hogyan tudják azokat hasznosítani. „Hallgatóink gyakorlat­orientált művészeti képzéseinken olyan tudást szereznek, amely később a nemzet­közi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalom­szerzés az intézménynek is újabb forráso­kat jelenthet” – fűzte hozzá Fülöp József. Véleménye szerint az EIÖ kultúra- és szemlélet­váltást eredményezett a hazai felső­oktatásban, és segítségével egyrészt jóval hatéko­nyabbá tudják tenni a hallgatók által létrehozott vállalkozások sikeres piacra lépését, másrészt olyan szemléletet honosít meg, ami a magyar gazdaság szereplőit ráébreszti arra, hogy a design­szemlélet milyen fontos szerepet tölthet be a saját vállalkozásaik életében.

Sebők Katalin végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az EIÖ második pályázati ciklusa már zajlik, 21 egyetem 2,4 milliárd forint támogatást kapott arra, hogy a megkezdett folyamato­kat tovább erősítse. Az NKFI Hivatal a vállalati kapcsolatok és az intézményen belül létrejövő vállalkozások számának további bővülését, az egyetemi kompetenciák kiteljese­dé­sét és a felső­oktatási intézmények közötti kommunikáció erősödését várja. Az elnök­helyettes reményei szerint a piaci kapcsolatokból származó bevételek értéke nagyság­rendek­kel emelkedhet, ami további mozgásteret biztosíthat a hazai egyetemek számára a jövőben. (X)