Durva hidegbetörésekre számíthatunk
Az északi pólus térsége felett a magaslégkörben állandóan egy hatalmas örvényben forog a levegő. Ezt a több ezer kilométer átmérőjű forgó légtömeget hívják poláris örvénynek. Mivel a poláris örvény erősségét az Egyenlítő és az Északi-sark közötti hőmérséklet-különbség határozza meg, nyáron gyengébb, télen pedig intenzívebb ez a jelenség.
Az arktikus oszcilláció hőmérsékleti távkapcsolatainak erőssége és előjele (bal oldali ábra, az arktikus oszcillációs index és a felszíni hőmérséklet közötti korrelációs együttható) és ezek 1950–2099 közötti (várható) változása (jobb oldali ábra) a december–február hónapokban. (Forrás: Haszpra et al., J. Climate (2020) 33 (8): 3107–3124.)Az Északi-sark fölötti légnyomás ingadozásáról tudjuk, hogy kaotikus folyamat, meglehetősen nehéz előre jelezni az alakulását. Még nehezebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miként hat a klímaváltozás a sarki légköri folyamatokra.
Az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai ennek a kérdésnek jártak utána. A vizsgálat során két élvonalbeli éghajlati modell, és bennük több éghajlati forgatókönyv eredményeinek alapján elemezték a folyamatokat. A különböző modellek előrejelzései némileg eltértek egymástól, de a lényegben egyetértés mutatkozott: összességében egyre nagyobb kilengések várhatók az Északi-sark körüli térség légnyomásában. Ez azt jelenti, hogy egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörésekre számíthatunk, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok is lehetnek. Ezzel egy időben a Föld egymástól távoli területeinek időjárása közötti kapcsolatokban is változások várhatók.•
