Döntés: GMO a génszerkesztés
A genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása az utóbbi években forradalmi változásokat hozott az élettudományokban, elsősorban a genetikában. A genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosítható egy élőlény genetikai állománya. A CRISPR/Cas9 módszer lényege: nagy pontossággal lehet meghatározott DNS-szakaszokat kivágni vagy beilleszteni. Például ki lehet vágni egy beépült HIV-vírus DNS-ét a fertőzött emberi sejtekből, vagy „megjavíthatjuk” a sarlósejtes vérszegénységet. Ilyen pontos és viszonylag egyszerű technológia korábban nem állt rendelkezésre.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) tavaly állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetett. A Magyar Tudományos Akadémia tavaly decemberben közzétett állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a genomszerkesztés, mint precíziós nemesítés, alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál lényegesen precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát. A genomszerkesztésnek számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például a szárazságtűrés kialakítása, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelése.
Hiába a megannyi előnyös tulajdonság, az EU Legfelsőbb Bírósága néhány hete kijelentette, hogy az új eljárásokkal előállított szervezeteket a genetikailag módosított szervezetekkel azonosan kell elbírálni mindaddig, amíg biztonságosságukat a hagyományos mutációs eljárásokkal előállított szervezetekéhez hasonló kategóriába sorolják. A francia parasztszövetség kérésére született állásfoglalást elsősorban a tudományos és szakmai körök erős kritikával fogadták. Egyes vélemények szerint kifejezetten politikai jellegű és innovációellenes állásfoglalás született. A kutatók úgy vélekednek, hogy a már most is alacsony kockázatú technológiák esetleges száműzése a világ más régióiba Európa számára versenyhátrányt jelent a következő néhány évtizedben. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, Balázs Ervin a nemzetközi konferenciát záró sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség, 2020-ig nem lesz változás.•
