Chip az agyba?

A világ egyik legkülönösebb tech­guruja, Elon Musk idén nyáron sem hazudtolta meg önmagát: a YouTube-on közvetí-tett online show-jában három malacon mutatta be, miképp kapcsolná össze az em­beri agyat egy számítógéppel. A milliárdos cégvezér Neuralink elnevezésű fejlesztésével a többi között jelenleg gyógyíthatatlannak tartott betegségek kezelését, emlékek tárolását, és akár még gondolat­olvasást is ígér.


Gondosan szétszórt szalma, etetőtálak és három, szemmel láthatóan nyugodtan álldogáló kismalac. Nem, nem Benedek Elek egyik tanulságos meséjébe csöppentünk, hanem az idei nyár egyik legnagyobb tudományos szenzációjába. A Neuralink augusztusi bemutatóján szereplő állatok ugyanis ezúttal nem házat építettek az éhes farkas ellen szalmából, fából és kőből, hanem azt voltak hivatottak bebizonyítani, hogy Elon Musk neurológiai startupja újabb eredményeket tud felmutatni, és a további sikerek érdekében még több szakembernek érdemes a Neuralink csapatához szerződni. A jelenleg száz főt foglalkoztató San Franciscó-i cég grandiózus álmokat dédelget, és a jövőben tízezer főre szeretnék növelni a munkatársak számát.

Amikor a világ egyik leggazdagabb embereként számontartott feltaláló 2016-ban létrehozta neurotechnológiai startupját, nem kisebb célokat fogalmazott meg maguk előtt, mintsem hogy az általuk kifejlesztett interfész segítségével a jövőben az emberi elmét a mesterséges intelligenciával (angolul: artificial intelligence; AI) tudják integrálni. Hogy miért van minderre szükség? Musk korábban több alkalommal is hangot adott az AI emberiségre gyakorolt veszélyével kapcsolatos aggodalmainak. Véleménye szerint az intelligens gépek fejlődési üteme jóval hatékonyabb az emberénél, így rövid időn belül okosabbá válhatnak, és ebben a versenyben az az egyetlen esélyünk, ha az agyunkat számítógépekhez kapcsoljuk. Feltehetően Musk is tisztában volt azzal, hogy futuriszti­kus elképzelése sokaknál túlmutat a befogadható kategórián, ezért a bejelentés előtt néhány órával 38 millió fős táborának egy Twitter-bejegyzésben készítette elő a terepet a Neuralinknek. A feltaláló Ernest Rutherford Nobel-díjas atomfizikus gondolatait idézte: „A fizika mindig csak lehetetlen vagy triviális lehet. Amíg nem értjük, lehetetlen, majd utána triviálissá válik.”

A különc milliárdos
Elon Musk (Forrás: Reuters/Mike Blake)
Egy rosszindulatú mondás szerint a nagyon gazdag emberek esetében mindig az első millió megszerzését fedi jótékony ho­mály. Nos, Elon Musk esetében nem erről van szó. A jelenleg a világ egyik leggazdagabb embere már gyerekként is kivételes adottságokkal rendelkezett, tizenkét évesen az általa programozott Blastar című játékának a publikálási jogait a PC and Office Technology számítógépes magazin 500 dollárért vásárolta meg. Szülőhazájából, a Dél-afrikai Köztársaságból tizenhét évesen Kanadába költözött, mert el akarta kerülni a sorkatonai szolgálatot. Később a Pennsylvaniai Egyetemen fizikából és közgazdaságtanból diplomázott. Az idén 49 éves üzletember 1995-ben alapította első internetes vállalatát, a Zip2-t még az ezredforduló előtt több mint 300 millió dollárért értékesítette. Ebből a pénzből hozta létre a PayPalt, mely pár év múlva az internet egyik meghatározó szolgáltatása lett, és végül az eBay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel. Ezután Musk figyelme az űrkutatás felé fordult, és a SpaceX projekt keretében „olcsó” rakéták kifejlesztésén kezdett dolgozni. Idén nyáron az övé lett az első magáncég, amely embereket tudott Föld körüli pályára, illetve a Nemzetközi Űrállomásra juttatni. A legnagyobb ismertséget azonban az elektromos autókat gyártó Tesla hozta meg számára. Az elmúlt két évtizedben Musk számos olyan cégbe fektetett be és olyanokat hozott létre, amelyek meg­ítélése szerint meghatározzák majd a jövőt technológiai és fogyasztási szempontból. A techguru kétszer nősült, csak az első feleségétől született gyermeke, tőle hat fiú. Első fia tízhetes ko­­rá­­ban bölcsőhalálban hunyt el, ezt követően mesterséges megtermékenyítés útján előbb ikrei, majd hármas ikrei születtek. Jelenleg egy kanadai popzenésszel, Claire Boucherrel (művész­nevén Grimes) él együtt, akitől idén májusban született meg hetedik fia, aki az X Æ A-12 nevet kapta.

Cserélhető egységek

Az előzmények biztatóak voltak, a startup korábban egy kísérleti egeret már bemutatott, amelyben a fejlesztett eszköz egy előző verzióját már beültették. A kutatás első fázisában 19 állaton végez­ték el a beavatkozást, melyek közel 90 százaléka volt sikeres. A kísérleti alanyok között majmok is voltak, és bár sosem mutatták meg, de Musk elmondása szerint az emberszabású állat képes volt kontrollálni egy számítógépet. Idén aztán tovább emelték a tétet, igaz, az interneten közvetített demonstráció fókuszában ezúttal a Neuralink működő­képességé­nek és az egészségre gyakorolt hatásának bemutatása volt. A látványos műsor főszereplői Joyce, Dorothy és Gertrude voltak. Az első malac implantátum nélkül vett részt az előadásban, Dorothy koponyájában azonban korábban már beültették a chipet, melyet azóta el is távolítottak az állatból. Mint kiderült, az implantátumot egy, a startup által fejlesztés alatt álló robot helyezi majd a koponyába, az általa kivágott vájatba, és Musk állítása szerint a teljesen biztonságos beavatkozás a fej esztétikáján semmilyen nyomot nem hagy. A harmadik kísérleti alany ezzel szemben már két hónapja folyamatosan együtt élt a Neura­link­kel, melynek jeleit a résztvevők élőben követhették, így például azt is valós időben láthatták, hogy az állat agya milyen elektromos jeleket produkál, amikor orrával hozzáért valamihez és megérezte a szagot, vagy amikor éppen különböző hangokat játszottak le neki. A bemutatón élőben lehetett követni azt is, amikor Gertrude futópadon lépdelt; a chip által az agyból sugárzott videoanyag és az állat mozgása nagyjából megegyezett. Gertrude elsősorban azt szemléltette, hogy semmilyen külső nyoma sincsen a beavatkozásnak, míg Dorothy azt volt hivatott igazolni, hogy az elsőre rémisztőnek tűnő beavatkozás vissza­fordítható, és nem okoz semmilyen látható egészség­károsodást. Ez azért lényeges szem­pont, mert a Neuralink elvileg hasonló lesz az okos­­eszközök­höz, azaz időnként újabb és újabb modelleket fognak belőle a piacra dobni, vagyis igény szerint a későbbiek­ben fejlettebb típusát lehet majd beültetni az emberi agyba.

A sertések felépítése egészen hasonlít az emberekéhez – érvelt a tesztalanyok kiválasztása mellett Elon Musk, aki szerint a kísérlet világosan megmutatta, hogy a malacok szervezete hosszú idő után is jól reagált a beültetésre, így Musk reményei szerint a Neuralink az emberek esetében is hatékony lehet. Fontos megemlíteni, hogy bár az élő közvetítés során ki­egyen­súlyo­­zott és egészséges állatokat láthattak a nézők, arról semmilyen orvosi szak­véleményt nem mutattak be, hogy a két kontroll­­malac esetében észleltek-e például hangulat­­ingadozást, vagy meg­változott-e a viselkedésük.

Fókuszban a gyógyítás

De hogyan is épül fel az agyba ültethető chip? A Neuralink kutatói által fejlesztett, pénz­érme­méretű eszköz 1024, az emberi hajszál vastagságának mindössze a tizedét kitevő, flexibilis elektródán keresztül kapcsolódik az agykéreghez és teremt kapcsolatot a számító­géppel. A bemutatott Link V0.9 teljesen vezeték nélküli modul leolvassa az ideg­sejtek közötti elektromos aktivitást – később a tervek szerint akár stimulálni is fogja az idegrendszer folyamatait –, és Bluetoothon keresztül kommunikál. Bár eredetileg a fül mögé tervezték, végül a koponya felső részén kapott helyet egy nagyjából egyórás, altatást nem igénylő beavatkozás eredményeképpen. Reggel bemész, és délután már el is hagyhatod a kórházat – érzékeltette az operáció egyszerűségét Musk, aki azzal is viccelődött, hogy olyan észre­vétlen maga a chip, hogy talán a saját fejében is már be van ültetve egy. A Neuralink akkumulátora jelenleg körülbelül 24 órányi kapacitással rendelkezik, de a tervek szerint a további modellek üzemideje ennél sokkal jobb is lehet, töltésükre pedig az okos­órák­hoz hasonló, mágneses csatlakozót dolgoztak ki. Állítólag a chipek által mért adatok titkosítva lesznek, ennek tökéletesí­tésén még dolgoznak a fejlesztők.

A négy éve futó projekt részletekbe menő felhasználási területeiről folyamatosan szivárogtak ki az információk, a többi között gyógyításra, az éjjellátás és a telepátia lehetőségének megteremtésére koncentrálnak a fejlesztők. Miután az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer­felügyeleti Hatóság (Food and Drug Administration; FDA) idén nyáron olyan eszköznek ismerte el a Neuralinket, amely áttörést jelenthet bizonyos betegségek kezelésében, Musk bátran beszélhetett arról is, hogy milyen elképzeléseik vannak ezen a területen. A tervek szerint az első klinikai teszteket gerincsérült betegeken fogják elvégezni, akik agyhullámaik segítségével ismét beszélhetnek, és a technológia fejlődésével idővel akár teljesen vissza­nyerhetik a mozgás képességét is. Reményeik szerint az agyi implantátum a jövőben megoldást jelenthet számos neurológiai betegség kezelésére a memóriazavartól a látás­károsodáson keresztül egészen a paralízisig. Az embereken végzett kísérletezésre azonban további engedélyekre van szükség. Még Musk is elismerte, hogy – tekintettel a magas kockázatra – elengedhetetlen az FDA jóváhagyását megszerezni, ami meglehetősen nehéz és hosszú folyamat lesz. A milliárdos üzletember ennek ellenére bizakodó, és úgy gondolja, a humán tesztek még ebben az évben elkezdődhetnek.

Régi portéka új köntösben?

Az első szakmai reakciók kevésbé voltak lelkesek. Andrew Jackson, a Newcastle-i Egyetem idegtudomány-professzora szerint semmilyen forradalmi újítást nem tartalmazott a bemutató, ugyanakkor elismerte: a vezeték nélküli jeltovábbítás elektronikája és a robotikus beültetés is előrelépésnek számít. A nemzetközi szaktekintély elsősorban az agyból érkező adatok fel­dolgozásá­nak részleteit hiányolta, és mint fogalmazott, ebből az aspektusból semmi olyat nem mutattak, amit korábban ne látott volna. Szintén nem volt elragadtatva a Neuralink PR-eseményétől Thomas Nowotny, a Sussexi Egyetem informatikai és mérnöki intézetének professzora, aki nem kevesebbet állított, mint hogy Musk egy régi tudást akart új csomago­lás­ban eladni. Erős szarkazmussal azt mondta, úgy tűnik számára, a milliárdos feltaláló nincsen tisztában azzal, hogy a világ legismertebb tudósai milyen eredményeket értek el az elmúlt időszakban ezen a területen. A kritikusok elsősorban azt róják fel, hogy az alap­vető problémát nem az implantátum vagy az ehhez szükséges technológiai háttér jelenti, hanem éppen az emberi agy a gyenge pontja az egész projektnek. A saját elménket ugyanis továbbra sem ismerjük eléggé ahhoz, hogy a Musk által vizionált lehetőségeket meg­valósíthas­sák. Szó se róla, a milliárdos valóban előállt néhány merész alternatívával. Véleménye szerint a Neuralinket használva képesek lehetünk például magunkhoz hívni a Teslákat a gondolataink segítségével, vagy éppen különböző video­játékhoz tudunk csatlakozni vele, és az agyunkkal irányítani azokat, vagy elmenteni és vissza­játszani a korábbi emlékeinket.

A Twitteren kommentelők jó része azonban védelmébe vette a feltalálót, többségük korábban elért sikereire utalva voltak bizakodóak. Egy biztos, az agy gépekhez való csatlakoztatása valóban nem új keletű technológia; az emberi agyhoz kapcsolt elektróda­implan­tá­tu­mok­kal már jó ideje gyógyítják egyebek között az epilepsziát vagy a krónikus fájdalmat. A Parkinson-kórosok életét pedig 1997 óta könnyíti meg az úgynevezett mélyagyi stimulációs eljárás, amelynek lényege, hogy az agy megfelelő részére ültetett chippel és egy impulzus-kontroll­eszköz segítségével enyhítik a betegség remegéses tüneteit. Az Innotéka tavaly a júniusi számában külön cikkben számolt be arról, hogy a Pécsi Tudományegyetemen kizárólag mély­elektró­dák­kal elvégzett vizsgálattal már pontosan meghatározható az epilep­sziás betegségért felelős gócpont helye az emberi agyban. A sztereotaxiás EEG eljárás során a koponya egy vagy két oldalára fúrt, 2,3 milliméter átmérőjű lyukakon vezetik be a 0,8 milliméter átmérőjű, egyenként 5-15 kontaktot tartalmazó elektródákat, akár tizenöt darabot is az agyba.

Konkrétumok nélkül

Musk előadásában elismerte, hogy jóllehet komoly eredményeket tudnak felmutatni, a startup azért még messze van a termék széles körű gyártásától, hiszen egyrészt az emberi tesz­te­lé­sek még el sem kezdődhettek, másrészt számos engedélyeztetés is várat magára. Ennek ellenére a piaci megjelenéséről úgy fogalmazott, hogy kezdetben az implantátum drága lesz, ám ígéretet tett arra, hogy a jövőben egy meg­fizethetőbb árat szeretnének elérni, amit fogyasztók százmilliói engedhetnek meg és akarnak majd maguknak. Terveik szerint úgy ezer dollárra fogják leszorítani az implantátum árát. Az üzletember természetesen arra kínosan ügyelt, hogy a piacra dobás dátumára még csak utalást se tegyen, ellenben többször is hangsúlyozta, hogy várja mindazok jelentke­zését, akik bármilyen komplex elektronikai vagy fejlett orvos­tech­nikai eszközök fejlesztéséhez értenek. Mint mondta, előzetes neurológiai tapasztalat sem szükséges hozzá. Annyit azért elárult, hogy az egyik legnagyobb kihívást az olyan mikro­vezetékek létrehozása jelenti, amelyek hosszú távon is kibírják az agy korrozív környezetében.

Az augusztusi bemutató meglehetősen felkavarta a tudományos életet. Milliós nézettség, számos kritika és igen sok bizakodó szimpatizáns. Elon Musk annyit egészen biztosan elért, hogy ismét róla szóltak a hírek, ugyanakkor sokakban jogosan maradt hiányérzet, hiszen kevés konkrétum hangzott el a négy éve indult projektről. A feltaláló a szuper intelligens ember létrehozását célozta meg, és bár ez sokadik nekifutásra is sci-fi kategória, de mégis, mit várhatunk egy olyan zsenitől, aki saját elmondása szerint a Marson szeretne meghalni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka