Az EKIK az egyetemi innováció motorja
A 21. századi egyetem elképzelhetetlen innováció nélkül, hiszen az egyetemi befektetés „terméke”, a magasan képzett szakember mellett fontos az innovációs folyamatok beindítása. Az innováció nem más, mint a radikálisan újszerű ötletek alkalmazási feltételeinek megteremtése. Míg a tudományos kutatás során dokumentált újításokat, felfedezéseket a tudományos közösség tagjai egymásnak mutatják be, az innováció révén előállított termékek a társadalom bármely rétege számára, az élet minden területén hasznosak lehetnek.
„Az egyetem szerepe az innovációban főként az új termékeket megalapozó kreatív gondolatoknak és az azokra épülő prototípusoknak a megalkotásában áll. Mi azt gondoljuk, hogy az innováció a magyar felsőoktatás számára a legfontosabb kitörési pont” – mondta dr. Haidegger Tamás.
„Az előző évtizedekben, évszázadokban az egyetemek leginkább az egyetemes tudás gyarapítására koncentráltak. Az Óbudai Egyetem elsősorban gyakorlatorientált oldalról kezeli a kutatási és fejlesztési problémákat – ami más, mint egy tudományegyetemi, de más, mint egy alkalmazott kutatások egyetemi megközelítés is –, és egyértelműen képes és alkalmas arra, hogy a hallgatói, illetve a fiatal kutatói felől induló belső innovációs folyamatokat felkarolja, majd olyan hosszú távú és fenntartható pályára helyezze, amely idővel új cégeket, startupokat, új projekteket, új céges együttműködéseket eredményez. Ez ma egy klasszikusan elvárt, nemzetközi értelemben is előremutató műszaki universitas fogalma” – tette hozzá Prof. dr. Kovács Levente.
„A felgyorsult, globalizálódott innováció ráébresztette a cégeket is arra, hogy változtatniuk kell a hagyományos kutatás-fejlesztési megközelítésükön. Ezért ma már a hagyományos nagy cégek is keresik az együttműködési lehetőségeket az új típusú fejlesztőkkel, és kiemelten az egyetemekkel, ahonnan az ő lassabb fejlesztési mechanizmusaikba is be lehetne illeszteni a modern innovációs megközelítést. Így vált az Óbudai Egyetem is kulcspartnerévé több globális cégnek, mint például a Bosch, a Sigma Technology és a 3DHISTECH” – mondta a rektor.
„Ha olyan problémával szembesülünk, amelyet mi magunk nem tudunk megoldani, akkor egy hihetetlenül gazdag agytrösztbe csatlakozhatunk, és segítséget kérhetünk az egyetem más karain dolgozó kollégáktól – magyarázta az EKIK főigazgatója. – Ezáltal szélesebb spektrumú megoldásokat kereshetünk a legösszetettebb problémákra is, és e megoldásokat prototípusszinten be is tudjuk mutatni. Ilyen megoldásokra a cégeknél nincs lehetőség. Ezt – az egyetemen belüli univerzális tudásmegosztást – is támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatán elnyert támogatásából épített kutatási infrastruktúra regiszter, amely egyaránt elérhető külső partnereknek és belsős kutatóknak az innobuda.hu oldalon.”
Az Óbudai Egyetem jelenkori sikere Prof. dr. Kovács Levente rektor szerint annak köszönhető, hogy olyan szervezeti egységeket hozott létre már anno az Egyetem alapító rektora, Prof. dr. Rudas Imre, amelyekben a különböző kvalitású emberek jobban tudják érvényesíteni szellemi kiválóságaikat. Az egyetemen kiváló oktatók, nagyszerű kutatók és kivételes képességű innovátorok is dolgoznak. E képességek azonban nem mindig ugyanabban az emberben jelennek meg, ezért meg kell találni azt a hatékony struktúrát, amely lehetővé teszi, hogy mindenki abban teljesedhessen ki, amiben igazán jó. Amikor az Óbudai Egyetem kilenc évvel ezelőtt megalapította az Egyetemi Kutató és Innovációs Központot, teret nyitott ennek az újfajta gondolkodásnak, miszerint egy szinten kell kezelni a kutatást, az oktatást és az innovációt, és utóbbit az egyetemi kultúra részévé kell tenni. Ennek a folyamatnak a megkoronázása a nemrégiben kialakított egykapus innovációmenedzsment és ügyintézés, és a rendszeressé tett hallgatói és kutatói ötletversenyek, amelyekhez a nyertesek esetében mikrobefektetést és szakmai mentorálást is biztosít az EKIK. A terveik szerint a következő két évben tíz céget, startupot hoznak létre, és segítenek az elindulásukban. Ezeket kutatók, hallgatók ötleteiből, az egyetem tőkéjének bevonásával hozzák létre és mentorálnak nemcsak tudományos, de immár üzleti céllal is, együttműködve más intézményekkel.
„A továbbiakban pedig ezt kívánjuk tovább építeni és szintet lépni a Tudományos és Innovációs Parkokkal; ezekből az Óbudai Egyetem – hazai szinten egyedülálló módon – hármat is építeni fog, és ehhez komoly garanciát jelent a modellváltás által biztosított lehetőség” – fejtette ki a rektor.
Az EKIK révén sikerült közös irányítás alá vonni az egyetem kulcsfontosságú kutatási területeihez tartozó eszközeit és személyi állományát is. E legfontosabb kutatási területek között van a robotika, a mesterséges intelligencia, az orvostechnika és a kiberbiztonság. Az egyesítés révén növekedett e kutatások hatékonysága, kapacitása, illetve várható eredményeik és hatásuk is. A vezetők értékelése szerint hihetetlenül nagy és erősítő hatása van annak, hogy a kutatók egymás munkáját képesek támogatni, ezáltal pedig sokkal nagyobb célok is elérhetővé váltak. Az Óbudai Egyetem felkerült a kutatási és innovációs térképre, nyertes európai uniós ERC kutatási kiválósági és RIA pályázata is lett. Továbbá így szerezhetett meg az egyetem például egy da Vinci sebészeti robotrendszert (a régióban egyedülálló módon kutatási vezérlőrendszerrel kiegészítve), ami máig az egyetlen az országban.
Az EKIK kutatói prototipizáltak elsőként Magyarországon egy kollaboratív robotcellát, amelyet egy autóipari alkalmazásba szántak, és amely az ember és a gép hatékony együttműködését teszi lehetővé. A robotok integrációja a tényleges gyártási folyamatokba rendkívül összetett kihívás, és a műszaki megvalósítás mellett párhuzamosan együtt dolgoznak a nemzetközi szabványügyi testületekkel (ISO, IEC, IEEE) is, hogy a szakmai közösség a megfelelő biztonsági és teljesítmény-előírásokat és ajánlásokat dolgozhassa ki. Egy másik sikertörténetük, hogy egy ortopéd implantátumok gyártásával foglalkozó cég a gerincgyógyászatban alkalmazható robotot kívánt fejleszteni, és ehhez kérte az Egyetem segítségét, amiből nagyon rövid idő alatt elindult egy valódi közös munka és prototípus-fejlesztés. Mindez jól mutatja, hogy az innováció beemelése az egyetemi infrastruktúrába milyen sokszínű és számos, látszólag egymástól távol álló szegmensben tud hatékony eredményeket generálni, és vélhetően ezeknek a pozitív folyamatoknak a fókuszában továbbra is a műszaki egyetemek és alkotóműhelyek fognak állni.•