Az átalakuló HÉV-­vonalak­tól a tram-trainig

Nagyszabású tervek alapján alakítanák át Budapest közlekedését az elkövetkező néhány évben. A városi közlekedésre fókuszáló cikkünkben nemcsak a hazai metró- és HÉV-vonalakat érintő fejlesztéseket vesszük sorra, de kitérünk a Szeged–Hódmezővásárhely között megvalósuló tram-train beruházás részleteire is.


Gyorsabb összeköttetés az agglomerációval

Az „M2 metró és a gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákos­­ke­reszt­úri szárnyvonal kialakítása” című projekt keretében jelenleg a fővárosi szakaszok – azaz a metró és a HÉV nyomvonalak összekötése gödöllői ágának Pillangó utca és Cinkota közötti szakasza, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal – tervezése zajlik, tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). 2017-ben megtörtént a korábban, 2015-ben készült részletes megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata, amelynek alapján még szintén 2017-ben új tanulmányterv készült. A projekt keretében 2018 végén a fővárosi szakaszokra vonatkozóan a bírálati engedélyezési tervek elkészültek, a terveket elbírálták. Jelenleg e tervek javítása van folyamatban.

Tervezetten a metró- és HÉV-üzemben is közlekedni képes új, egyterű, átjárható, az M2-es metróvonal állomásainak 1100 mil­li­méteres peronmagasságához igazodó padlómagasságú, kétfeszültségnemű – 750 (825)/1500 V DC – járművek közlekednek majd a teljes, összekötött M2-es metró és H8/H9-es HÉV vonalán. Az új járművekkel párhuzamosan a meglévő Alstom szerelvények a Déli pályaudvar és Rákosfalva állomás között közlekednének, illetve a rákoskeresztúri ág megépülése esetén Rákoskeresztúr központig. Az új járműre a hatóság már kiadta az elvi előzetes típusengedélyt. Az új jármű feltételes közbeszerzésének kiírása érdekében az érintett, potenciális üzemeltetőkkel, valamint a hatóságokkal folyamatosak az egyeztetések.

Az „M2 metró és a gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákos­­ke­reszt­úri szárnyvonal kialakítása” című pro­jekt keretében megvalósulna a vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények teljes átépítése, a peronok akadálymentesítése, fedett utasvárók kialakítása, korszerű utastájékoztatási rendszer létesítése is.

A tervek szerint számos fejlesztésre kerülne sor a meglévő H8-as HÉV-vonalon, mert több állomás – Nagyicce, Sashalom, Má­tyás­föld repülőtér, Mátyásföld alsó – elhelyezkedése is a múltbéli igényeknek felel meg. Ezeknek az állomásoknak a gyorsabb, kedvezőbb elérése érdekében szükséges a budapesti megállóhelyek újraosztása. Például megállóhely létesítése az Egyenes utcai lakótelepnél, amely átszállási lehetőséget biztosít a körvasúton közlekedő vonatokra, illetve a XVI. kerületi lakótelepeket kiszolgáló Sashalom–Thököly út és Mátyásföld, Jókai Mór utca állomás kialakítása. Mindez együtt jár a felszíni ráhordó autóbusz- és trolibuszhálózat átszervezésével is. A projekt keretében megvalósulna a vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények teljes átépítése, a peronok akadálymentesítése, fedett utasvárók kialakítása, korszerű utastájékoztatási rendszer létesítése is. A tervek szerint a vonalon P+R és B+R parkolók épülnek majd, és ahol szükséges, külön szintű közúti, gyalogos és kerékpáros átjárókat alakítanak ki. Jelenleg a projekt az előkészítő fázisban van.

Megújul a Kisföldalatti

A Kisföldalatti meghosszabbításának és felújításának tervezési feladataira 660 millió forintot biztosít a Magyar Állam, a Fővárosi Önkormányzat és a BKK között megkötött támogatási szerződésen keresztül. A beruházásra elsősorban a Kisföldalatti elavult járműparkja, illetve az egyes gerincvonali villamosjáratokkal való nem elégséges kapcsolata miatt van szükség. A vonal jelenleg nem felel meg a 21. századi akadálymentességi követelményeknek sem, és az Andrássy út világörökségi státusza miatt az akadálymentesítés rendkívül körültekintő tervezést igényel.

A Főmtervvel készíttetett tervek között három fejlesztési ütem szerepelt. Az első ütemben kerülne sor a meglévő vonal fejlesztésére és a Vigadó térig történő hosszabbítására, a másodikban a Kassai térig, a 3-as villamos majdani új szakaszáig történő meg­hosszabbí­­tá­sára, a harmadik ütemben pedig a Marcheggi hídi csomópontig (körvasútig) való meghosszabbítás valósulna meg.

Az első ütemben kerülne sor a Kisföldalatti meglévő vonalának fejlesztésére és a Vigadó térig történő meghosszabbítására.

A BKK a 2013-as tanulmánytervezés során megkapta az új járműtípus elvi előzetes típusengedélyét is, ami a támogatási szerződés alapján a járműkoncepció alapját képezi. Eszerint új, 34 méter hosszú, egyterű járművek közlekednének, amelyek befogadóképessége a jelenlegi 161 helyett minimum 200 fő lesz. Ez biztosítja a szükséges kapacitást a majdani vonal­meg­hosz­szabbítás miatti utasszám-növekedéshez. Az új járművek proto­típusának tervezését és gyártás-előkészítését a kormány a Nemzeti Kötöttpályás Cselekvési Terven keresztül támogatja, a járműprojektet pedig a BKV Zrt. koordinálja. A tavaly kiírt közbe­szerzést elnyerő tervező feladata a Vigadó téri hosszabbítás vizsgálata. Esetleges további tervezésről a vizsgálati anyag elkészülte után születhet döntés az első ütem keretében. A feladatot definiáló kormányhatározat a Vigadó téri hosszabbítást és a Hungária körúti megállót együtt nevesíti.

Az első ütemben készül el a Hungária körúti új állomás is a Széchenyi fürdő és a Mexikói út megállók között.

Átalakuló HÉV-vonalak

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2018. novemberi alakuló ülésén támogatta az összes budapesti HÉV-vonal teljes felújítását, és elrendelte a járműpark teljes cseréjéhez szükséges közbeszerzések megindítását is. A Kormány pedig tavaly év végén fontos döntéseket hozott a fővárosi nagyvasúti és elővárosi gyorsvasúti (HÉV-) rendszer új alapokra helyezése érdekében. A legfontosabb cél Budapest kelet–nyugati és észak–déli vasúti átjárhatóságának bővítése, valamint a fővárosi HÉV-vonalak infrastruktúrájának fejlesztése és járműparkjának teljes megújítása, illetve egységes elővárosi gyorsvasúti rendszerbe integrálása.

A fővárosi fejpályaudvari és a HÉV-rendszer fejlesztését érintő kormánydöntések végrehajtása érdekében a munka késlekedés nélkül megkezdődött az érintett közlekedési intézmények bevonásával – tudtuk meg a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától (KKBK). Ennek eredményeképpen a H5-ös (szentendrei), a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) vonalakon a pálya és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra tervezése az 1565/2018. Kormányhatározat szerinti tartalommal, gyorsvasúti üzemmóddal történik. A KKBK tájékoztatása szerint ezeken a vonalakon felsővezetékes rendszerű, kötöttpályás közlekedés valósul meg továbbra is, a mai hatkocsis HÉV-vonatokhoz hasonló hosszúságú és férőhelyű, minden tekintetben korszerű, új szerelvényekkel, a vonatsűrűség függvényében egyes vonalszakaszokon és helyszíneken – a gazdasági racionalitás alapján – a szintbeni közúti átjárók bizonyos részét továbbra is megtartva. A szerelvények a fejlesztések megvalósítása után, az egyes vonalszakaszokon eltérő mértékben, jellemzően a mainál gyakrabban fognak közlekedni.

A H6–H7-es HÉV-vonalon, amelyen naponta közel nyolcvanezer ember közlekedik, minőségi ugrás következik be. Nem csupán a vonalak teljes felújítására és járműcserére kerül majd sor, de a vonalak mélyvezetésben elérik a Kálvin teret, így végre megvalósul a régóta várt metrókapcsolat is. A fejlesztéssel nemcsak kényelmesebben, de egyszerűbben, kevesebb átszállással közlekedhetnek a budapestiek és a környéken élők a város déli része, a dél-pesti agglomeráció és a Belváros között. A közlekedésen túl a környezet is teljesen megújul, és a Duna-part ismét benépesül: a Müpa és a Nemzeti Színház előtti szakaszon megszűnik a HÉV-sín, a helyén parkok, kávézók, vendéglők lesznek.

Mint a KKBK-tól megtudtuk, a tervezési munka többlépcsős, végrehajtása folyamatban van. A munka része a H6-os és H7-es vonalak teljes korszerűsítésének engedélyezési és kiviteli szintű terveinek elkészítése a meglévő vonalszakaszokra, valamint a Kálvin tér–Közvágóhíd közötti hosszabbításra vonatkozóan is.
A rekonstrukció műszaki tartalma, részletei a tervek elfoga­dása után válnak véglegessé, a pontos költségek csak a kivitelezésre vonatkozó uniós közbeszerzési eljárás lezárását követően adhatók meg, miután megtörtént a szerződéskötés a legalacsonyabb árat ajánló kivitelezővel. Az 1565/2018. Kormányhatározat értelmében a megvalósítás szakaszosan történhet a 2021–2027 között rendelkezésre álló európai uniós források terhére.

Koncepció a Fogaskerekű fejlesztésére
A 60-as villamos, vagy ahogyan többen ismerik, a Fogaskerekű Vasút a XII. kerület hegyvidéki részét – a Svábhegyet és a Széchenyi-hegyet – köti össze a Városmajorral.
A Fogaskerekű fejlesztését megalapozó koncepció már 2013 februárjában elkészült, melynek eredményeként a Fogaskerekű a Szilágyi Erzsébet fa­soron keresztül, a meglévő villamosvágányokon haladva érné el a Széll Kálmán teret. A mai Széchenyi-hegyi végállomástól a Normafáig a jármű villamosként közlekedne, mivel a meghosszabbítás magassági vonalvezetése nem teszi szükségessé fogasléces pálya kiépítését. A tervek szerint jelentősen nőne a szerelvények átlagsebessége (hegymenetben 40, völgymenetben 30, villamosként közlekedve 50 km/h), ezáltal csökkenne a menetidő. Megújulna a városmajori járműtelep, javulnának a kerékpárszállítás feltételei.
A Fogaskerekű fejlesztésének megkezdéséhez szükséges anyagi fedezet egyelőre nem áll rendelkezésre – tudtuk meg a BKK-tól, a vonal üzemeltetésének fenntartásához szükséges beavatkozásokat ugyanakkor a BKV Zrt. folyamatosan elvégzi.

Épül hazánk első integrált tram-train vonala

A tram-train egy olyan kötöttpályás jármű, amely egyaránt képes a városban villamossíneken közlekedni, de képes nagy sebességgel két város között is futni, azaz ötvözi a helyi és a regionális vasúti rendszerek előnyeit. A rendszert a világon először Németországban, az 1990-es évek elején valósították meg Kalsruhéban, sikere pedig megkérdőjelezhetetlen, napjainkra hossza megtöbbszöröződött, jelenleg meghaladja a 400 kilométert. Magyarország első integrált villamos és nagyvasúti tram-train vonalának az ötlete először 2007-ben merült fel, az első részletes megvalósíthatósági tanulmány 2012-re készült el. A Szegedet Hód­mező­vásár­hellyel összekötő vonal a meglévő szegedi 1-es villamosvonalból ágazik ki, és a MÁV Zrt. teljesen átépülő 135-ös számú vonalán mintegy 22 kilométer hosszúságú nagyvasúti pályáján – ahol a vasútüzem megköveteli, a második vágány is kiépül – folytatódik majd, Hódmezővásárhelyen pedig új villamosvonal épül.

A nagyvasúti szakaszon az átépítés után, a biztosító­berendezés korszerűsítését követően, 100 km/h lesz a pályasebesség.

A városi szakasz bővítési munkái 2017 őszén kezdődtek meg. A konzorciumot vezető Strabag Vasútépítő Kft. mellett a Belfry PE Kft. vett részt a feladatok megvalósításában. A 3,6 kilométeres sza­kasz kiépítése mindkét várost érinti. A hódmezővásárhelyi nyom­vonal Hódmezővásárhelyi Népkert állomásnál ágazik ki a nagyvasútból, majd az Ady Endre utca–Tóalj utca–Szőnyi utca–Andrássy út–Bajcsy-Zsilinszky utca útvonalon a Hódmezővásárhely állomás mellett létesülő végállomásig vezet. A projekt része a villamos pálya, megállóhelyek, kapcsolódó útburkolat, parkolók, közúti cso­mó­pontok kiépítése. Ezen a szakaszon kiépül a 600 V DC felső­vezeték-hálózat, beleértve az áramátalakítót is. Szegeden összekötő vágány épül a Szeged 1-es villamosvonal Rókus megállóhely és a 135-ös számú vasútvonal között. E projekt részét képezi a Rókus állomásnál meglévő villamos hurokvégállomás vágányképének átalakítása is.

Az egyvágányú hódmezővásárhelyi villamos­vonalon hat megállót alakítanak ki.

A nagyvasúti szakasz kivitelezését a Swietelsky Vasúttechnika Kft. nyerte el, és a feladatok között a Szeged-Rókus elágazás–Hódmezővásárhelyi Népkert szakaszon a meglevő nagyvasúti pálya korszerűsítése 100 km/h-s pályasebesség figyelembevételével, új második vágány építése Szeged-Rókus elágazás–Baktó elágazás, valamint Sártó elágazás–Kopáncs állomás között szerepel. Emellett megvalósul Algyő állomás korszerűsítése, a biztosító­beren­de­zés rekonstrukciója, a központi forgalomirányítás kiépítése, illetve az algyői állomás részleges, a Hódmezővásárhelyi Népkert állomás teljes átépítése, valamint az algyői Tisza-híd részleges felújítása és megerősítése is.
A NIF Zrt.-től azt is megtudtuk, hogy az átépítés után, a biz­to­sí­tó­berendezés korszerűsítését követően a pályasebesség 100 km/h lesz, 225 kN tengelyterhelés mellett, míg a peronokat sk +55 centi­méteres magasságban alakítják ki kiselemes térkő burkolattal. Az átépítéssel érintett útátjárók Strail típusúak lesznek.

A NIF arról is tájékoztatta lapunkat, hogy hamarosan megkezdődhet az új vasút-villamos járműkarbantartó központjának kivitelezése is. A 3,27 milliárd forint értékű beruházást a Homlok Építő Kft. nyerte el. A Szeged rendező állomáson létesítendő karbantartócsarnok alapterülete közel 3000 négyzetméter lesz, vasbeton pil­lér­vázas épülete pedig három fő egységből áll. Az egyik egy kifejezetten nagy belmagasságú, teljes hosszán daruzott, két javítóvágányos karbantartócsarnok lesz, ahol a karbantartási munkálatok közép- és oldalaknákban folynak majd, a mozgatást pedig 80 méter hosszú emelővágánnyal oldják meg. A második egység egy középaknás kialakítású, ugyancsak nagy belmagasságú esztergacsarnok lesz, mely a karbantartócsarnok felé eső oldalán kétszintes kiszolgáló épületrésszel egészül ki. A harmadik egység a karbantartócsarnok északi oldalfalához csatlakozó, földszintes kialakítású, kiszolgáló épülettömb lesz, ahol a segédműhelyek és a tárolók kapnak helyet.
A telep alkalmas lesz az érkező nyolc jármű részben fedett, részben szabadtéri éjszakai tárolására, valamint karbantartására. A dízelüzemre kialakított járműtelepet a többi között kerékesztergával, járműemelővel, járműmosóval és különböző diagnosztikai eszközökkel szerelik fel – tudtuk meg a NIF Zrt.-től.

Az egyvágányú hódmezővásárhelyi villamosvonalon hat megállót alakítanak ki, ebből kettőnél, valamint a végállomáson lesz kétvágányos forgalmi kitérő. A beruházással párhuzamosan a városban több új körforgalom is épül, amelyek elősegítik a rugalmas és biztonságos közlekedést. Arra is ügyeltek, hogy a megállóknál legyenek kerékpártárolók. Szeged felé a járatok kiszolgálják Algyő vasútállomást, valamint a szegedi 1-es villamos valamennyi megállóját. A teljes vonalhossz 30 kilométer lesz, a tervezett menetidő a két végállomás között 42 perc.

A szolgáltatás megvalósításához nyolc új járművet szereznek be a MÁV-Start Zrt. lebonyolításában. A svájci Stadler-csoport City­Link fantázianevű dízel-villamos vasút-villamos járművét választották, a nyolc járművet 2020–2021-ben szállítják le. A járművön 84 ülőhely és 128 állóhely lesz, emellett négy kerekesszékes helyet is kialakítanak, illetve nyolc kerékpár vagy négy babakocsi szállítására lesznek alkalmasak. Az energiatakarékos, dízel-villamos hibrid hajtású, részben alacsonypadlós, klimatizált járművek mindenben megfelelnek majd az elővárosi közlekedés nemzetközi sztenderdjének. A vasút-villamos mellett – a felújított 135-ös számú vasútvonal adottságait kihasználva – a megmaradó Szeged–Békéscsaba személyvonatok menetideje a tervek szerint 7 perccel csökken.

A jármű hosszúsága 37,2 méter, maximális szélessége 2650 milliméter, önsúlya 69,7 tonna. A CityLinken oldalanként négy-négy (összesen nyolc) dupla lengő-toló feljáróajtó lesz szimmetrikus elrendezésben. Könnyűszerkezetes, karbantartást nem igénylő a fel­építése; a kocsiszekrények duplex, nagy szilárdságú, rozsdamentes acélból készültek.
A Stadler Rail Valencia S.A.U. által gyártott, CityLink járműcsaládba tartozó tram-train járművek korszerű utastájékoztató rendszerrel, tágas utastérrel, wifikapcsolattal, 230 voltos és USB-csatlakozókkal rendelkeznek majd.

A nagyvasúti és a városi vasúti munkák komplett befejezése 2020-ban várható, ezután, illetve a biztosítóberendezések tesztelésével együtt 2020 őszétől kezdődhet meg a proto­típus­jármű­vek tesztelése. A forgalom felvételére a teljes, nyolc darabból álló járműszéria leszállítását és vizsgáztatását követően, várhatóan 2021 őszén kerülhet sor.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka