Akiknél nem a víz az úr

A cég szakmai komplexitásában és az egyazon szervezet keretében rendelkezésre álló, kellő létszámú, magasan kvalifikált mérnöki és egyéb szakértői kapacitásban látja a siker kulcsát Illés Lajos, a VIZITERV Environ Kft. ügyvezető igazgatója, kiemelve: a vízügyi projektek tervezésétől az en­ge­délye­zé­sen át a műszaki mérnöki feladatokig, valamint a pro­jekt­me­nedzs­menti tevékenységig teljeskörűen, egy szervezeten belül valósulnak meg a leg­fonto­sabb projektfeladatok. Ezek hatékony elvégzését jelentős saját műszaki tervezői mérnöki kapacitás mellett geodéziai, talajmechanikai, hatósági-jogi, közgazdasági, természetvédelmi, valamint több más területen járatos szakembergárda segíti.


Magyar­országon az árvíz elleni védelem több évszáza­dos múltra tekint vissza. Hazánk területé­nek mekkora hányada számít veszélyez­tetett­nek?

– A 93 ezer négyzet­kilométer közel egynegyede, ami kiemelkedően magas aránynak számít Európában. Ennyire erősen érintett terü­let a konti­nen­sen talán Észak-­Olasz­ország­ban, a Pó völgyében és Hollan­diá­ban – igaz, ott a mélyföldek miatt – található. A Kárpát-­medence és ezen belül a Tisza-­völgy árvíz-­veszélyez­te­tett­sége nemcsak elődeinknek volt kihívás, de napjainkban is komoly feladatokat jelent, különösen ha figyelembe vesszük a hazai klíma­forgató­könyve­ket, melyek a víz­járási szélsőségek (árvíz, aszály) fokozottabb megjelenését valószínűsítik. A többi között ez is motivált két társammal együtt, hogy 2005-ben létrehozzuk a VIZITERV Environ Kft.-t, melynek fő tevékeny­sége a vízgazdálko­dás, vízkár­elhárítás, felszíni és felszín alatti vízkészlet­gazdálkodás-­tervezési feladatok elvégzése volt.

A beregi árapasztó tározó vízbeeresztő műtárgya
Mennyire jellemző, hogy az állam megvásárlási szándékkal keres meg egy mind­össze egy évtizede működő magán­vállalkozást?

– Nem számít gyakori esetnek a miénk, azonban az érdeklődés sem a véletlen műve volt, ugyanis 2005 és 2016 között számos igen komoly vízügyi projekt elő­készítésé­ben és tervezésében vettünk eredményesen részt, és az országos vízügyi vezetés által rendszeresen foglalkoztatott megbízható vállalkozás­ként tartották számon az Environt. A megvásárlás oka a jelenleg is folyó uniós költség­vetési ciklusban kiírt vízügyi beruházások felgyorsítá­sának a szándéka volt. A Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. a Magyar Állam nevében eljárva 2016 decemberé­ben szerezte meg a társaság üzlet­részeinek 100 százalékát, a tulajdonosi jogokat pedig 2018 júniusától már közvetlenül az Országos Vízügyi Főigazgató­ság – mint a vízügyi nagy­projektek egyik kedvezménye­zettje – gyakorolja. Az elmúlt két-három év tapasztalata, hogy az új tulajdonosi struktúrának köszön­hetően valóban gyorsabb lett a projekt-­elő­készítő tervező­munka, hiszen az nagyobb­részt saját kapacitások­kal teljesülhet, és a kifejezetten idő­igényes köz­beszerzési folyamatok egy részének kiküszöbölését tette lehetővé az úgynevezett „in house” konstrukció alkalmazása.

Töltésfejlesztés a Felső-Tiszán
Milyen más változáso­kat hozott még a tulajdonos­váltás?

– Nemcsak a projek­tek számában és volume­nében történt válto­zás, de a feladatok jellege is sokkal szerte­ágazóbb lett. A terve­zési munkák mellett megjelent a mérnöki, műszaki ellenőrzési és az oktatási tevékeny­ség is az Environ életében. Ennek megfelelően a korábbi 25-30 fős lét­számunk a sokszoro­sára duzzadt, a meg­bízá­sok számától függően egy időben akár két­százan is dolgoznak a projektjein­ken, és az országos lefedett­ség érdekében új irodákat is nyitottunk. Nyír­egyháza mellett már Buda­pesten, Szegeden és Székes­fehérvárott is jelen vagyunk. Leg­nagyobb előnyünket, ahogy korábban említettem, a komplexi­tás jelenti: a projekt-­elő­készítéstől az engedélye­zésen át a műszaki mérnöki feladatokig egy szervezeten belül valósulnak meg a legfontosabb feladatok. Ugyancsak komoly szempont a kritikus méretű, azaz olyan tervezői-műszaki személyi kapacitás, amely alkal­massá teszi a céget nagyobb volumenű feladatok komplex megvalósítására, hiszen több cég közös munkája általában kevésbé hatékony és idő­igénye­sebb, mint ha az adott feladat egy cégen belül, egymás által ismert, csapat­munkára képes szak­emberekkel valósul meg.

Az elmúlt három évben társaságunk bevonásával valósult meg az ágazat európai uniós (KEHOP) és hazai finanszíro­zású fejleszté­sei­nek, tervezési folyamatai­nak döntő többsége. Jelenleg is részt veszünk a többi között a Tisza árvízvédelmi rend­szeré­nek kiépítésében a Tisza–Túr tározónál, a hullám­tér rendezésében az Alsó- és Közép-Tiszán. Számos munkánk van például a Balaton környékén, de a mi részvételünk­kel kezdődött meg a gyálai Holt-Tisza rekonst­rukciója is. A konkrét létesítmé­nyek műszaki tervezési munkáin kívül feladataink között van a stratégiai tervező­tevékenység is. Ennek keretében végezzük az EU Árvíz­irányelv, továbbá a Víz Ke­ret­­irányelv teljesítéséből adódó szerte­ágazó, minden EU-tagország számára kötelezően előírt feladatokat. Ez a vizek folyamatos állapot­értékelésé­ből, továbbá közép- és hosszú távú árvízi koc­ká­zat­­csökkentő, valamint víz­minőségi állapotokat javító intézke­dési tervek készítéséből áll. A vízügyi ágazat felnőtt­képzési tevé­keny­sége is hozzánk tartozik: a gát- és csatornaőr­képzés­től kezdve a víz­minőség-­vizsgálók oktatásán keresztül egészen a víz­rajzi­állo­más-­üzemel­tetők képzéséig.

Vasbeton fallal kombinált töltésfejlesztés a Felső-Tisza magyar–ukrán határszakaszán
Az uniós forrás­ból megvalósuló projek­tek esetében rendel­kezni kell egy projekt­menedzs­menti szervezet­tel is. Ezeket a feladato­kat ki látja el?

– Az uniós projektek végre­hajtásá­nak lebonyolí­tása a vízügyi ága­zat­ban vegyes rendszerben, vagyis külső és belső projekt­­me­nedzs­ment-­szervezet útján történik, 2019-től azonban már a külső pro­jekt­menedzs­ment-­szervezet feladatait is a VIZITERV Environ Kft. látja el. Jelenleg 49 projekten dolgoznak ilyen minőségben munkatársaink. Komoly feladatokat végzünk a nemrég meg­hir­de­tett Magyar­ország öntözési stratégiá­jának végre­hajtásá­ban, mely­nek alapvető célja, hogy a mostani mintegy 80 ezer hektáros szintről az évtized végéig ennek többszörö­sére nőjön az öntöz­hető területek nagysága. Idén több mint fél tucat helyszínen a rész­vételünk­kel kezdődtek meg a tervezési munkák ország­szerte. Szak­embereink végezték 2018-ban egyebek között az Apát­falva–­Mező­hegyes öntöző­rendszer fejlesztési terveinek kidolgozását is.

Az Environ még jóval az állami szerep­vállalás előtt meg­vásá­rolt egy talaj­mechani­kai laboratóriu­mot Nyíregy­há­zán. Miért volt erre szükség?

– Alig van olyan tervezési és mérnöki munka a víz­építésben, ahol talaj­mechanikára ne lenne szükség. Maga a laboratórium a tervezési projektek­hez elenged­hetetlen talaj­mechanikai vizsgálato­kat és szak­véleménye­ket készíti, emellett nagy számban készít külső megrendelé­sekre talaj­mechanikai vizsgálatot – elsősorban épületek alapozásá­hoz –, továbbá építés közbeni ellen­őrző tömörségi és teher­bírás-­vizsgálatot. Külső szervezetektől származó talajmechanikai megbízá­saink száma éves szinten eléri a két­százat, 2018-ban közel 150 szak­véle­ményt adtunk ki épületek alapozásá­hoz, és tízes nagyság­rendben kaptunk megbízásokat szikkasztókra és napelemekre is. Az akkreditá­ciónk a környezet­védelmi vizsgálatok elvégzésé­hez szükséges talaj- és talajvíz-­mintavétel elvégzése mellett kiterjed a talaj­mechanikai elemzésekre és a talajok fizikai tulajdonsá­gainak analízisére is. Ez utóbbi esetében elemezzük a talaj tömöríthető­ségét és tömör­ségét, víztartal­mát, a diszperzi­tást, valamint elvégez­zük az izotó­pos tömörség­vizsgálatot is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka