„Bármennyire is hihetetlen, az emberek továbbra is félnek a mesterséges intelligenciától” – jelentette ki a beszélgetés elején Gulyás László, az ELTE Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, az Egyetemi-Vállalati Innovációs Intézet helyettes vezetője. Mint folytatta, még azok is tartanak az MI hatásaitól, akik napi szinten használják az előnyeit, ám nincsenek tisztában azzal, minek is köszönhetik azokat a funkciókat, melyek jelentősen megkönnyítik életünket a mindennapokban. Példaként a prediktív szöveg­bevitel funkciót említette, ami szavakat javasol vagy kijavítja azokat, amikor szöveget gépelünk be az okos­telefon billentyűzetén. „Az MI segítségével jelen esetben a gépelés közbeni szó­javaslatok­kal és javításokkal gyorsan és könnyen írhatjuk be a szöveget” – fűzte hozzá Gulyás, aki kitért arra is, hogy a mesterséges intelligencia legtöbb esetben éppen az unalmas vagy monoton feladatokat veszi át az emberektől.

A járvány segített

Egy biztos, az MI nem a távoli jövő zenéje, hanem a jelen szerves része, és bár egyeseknek a kifejezés hallatán még továbbra is az emberiség ellen forduló harci robotok képe jelenik meg, a valóságban egészen másról van szó. A mesterséges intelligencia voltaképpen tanuló rendszerek hatékony alkalmazása nagy volumenű adatelemzési, döntés-előkészítési folyamatokban, és már hazánkban is számos iparágban alkalmazzák. 2018-ban először végeztek agyműtétet idegsebészeti robot – ROSA – segítségével Magyarországon. Pannonhalma szőlőskertjeit a PlantCT nevű okos algoritmus védi a betegségektől, az AIMotive kötelékében pedig Budapesten körülbelül 150 mérnök dolgozik folyamatosan az önvezető autók technológiájának fejlesztésén. Máhr Tamás, az Abbyy hazai kutatás-fejlesztési központjának vezetője szerint a koronavírus megjelenése némileg javíthatott a technológiai fejlődés megítélésén Magyarországon. Volt honnan, ugyanis a McKinsey tanulmánya szerint 2017-ben a magyarok 38 százaléka határozottan negatívan értékelte az automatizációt. „A járvány előretörése, a lezárások és korlátozó intézkedések szinte minden iparágat és szektort rákényszerítettek a digitális átalakulásra, és nem ritka esetben még magasabb szintre emelték a már eddig is jól működő digitális megoldásokat” – emelte ki az elmúlt másfél esztendő egyik legfontosabb eredményét Máhr Tamás, rámutatva: egy terjedő vírus esetében milyen szerepe van például egy olyan automatizált gyártási folyamatnak, ahol egyáltalán nincs, vagy csak minimális szinten van szükség az emberi jelenlétre. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy a pandémia eredménye, hogy napjainkban már olyan érzékeny adatokkal dolgoznak az emberek otthonról, ami korábban fel sem merülhetett volna, hogy kikerülnek az iroda négy fala közül.

Ezt a biztató folyamatot igazolja vissza a Digital Economy and Society indexe is, amelyet az Európai Bizottság 2014 óta készít, és a tagállamok előrehaladását mutatja a digitális átalakulásban. Magyarország a jelentés szerint 2018-ban és 2019-ben a 22. helyen állt, és tavaly sikerült egy pozícióval előbbre lépni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hazánk megelőzi a térség néhány országát, köztük Szlovákiát, Lengyelországot és Romániát. Ennél is komolyabb eredményt értünk el az Európai Unió legfrissebb érté­ke­lése szerint a hálózati csatlakozást (network connectivity) illetően: a 16.-ról az előkelőnek tekinthető 7. helyre tornáztuk fel magunkat. És kisebb mértékben ugyan, de javítani tudtunk az internetes szolgáltatások használatát tekintve is: a lista 19. helyéről a 14.-re léptünk előre.

Máhr Tamás úgy látja, hogy egyre nehezebb olyan iparágakat és szektorokat találni, ahol a gépi tanulás, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia ne tört volna utat magának. Mint fogalmazott, napjainkra az oktatás területén el­engedhetet­lenné vált, hogy a fiatalok minél korábban elsajátítsák a digitális műveltség alapjait, és az is, hogy ezt a tudást más 21. századi készségek­kel is kombinálni tudják. Véleménye szerint az egyik ilyen a probléma­megoldás képessége, amely tágabb kontextusban nézve a munkaerő­piacon lesz kiemelten fontos számukra, akár a feladatok elvégzése vagy az üzlet­­fejlesztés terén. Gulyás László, az ELTE Bosch Mesterséges Intelligencia Tan­székének docense a saját képzéseikről elmondta, hogy rendkívül gyorsan változik a terület, ezért szinte minden tan­évben meg kell újítani a tananyagot.

Ami pedig a felhasználási területeket illeti: az egészségügyben az időhatékonyság, ezáltal az orvosok és nővérek tehermentesítése, valamint a diagnosztikai eljárások precizitása az az irány­vonal, ahol a leginkább igénylik a mesterséges intelligencia lehetősé­geinek fel­térképezését. Gépekkel tudjuk helyettesíteni a szív vagy a tüdő működését, sőt a jövő­ben akár egy sérült szem is helyettesít­hető lesz. Azt is látjuk, hogy bizonyos funkciókat egyre inkább átvesznek a robotok az emberektől: vezetik a metrót, a repülő­gépeket, nemsokára pedig az autókat is. Az új technológiák elsősorban olyan iparágakra lehetnek valódi hatással, ahol az adat­gyűjtés már automatizált, és a nagy mennyiségű adatok kézi elemzése lényegében lehetetlen.

Az MI-vel felvértezett drónoknak köszönhetően vált lehetővé például az erdők állapot­vizsgálata, a tűz­terjedés hatékony mo­dellezése vagy mező­gazdasági területek részletes elemzése is. A min­den­napokban leggyakrab­ban a tele­kommunikáció, a szórakoztató­ipar és a kereskedelem területén alkalmazott mesterséges intelligencia alapú fejleszté­sekkel találkozhatunk. A Netflixen korábbi választások ismeretében ajánlanak bizonyos típusú tartalmakat a fel­használóknak, a közösségi oldalak pedig kommentjeink, csoport­tagságunk alapján térképezik fel érdeklődési körünket, hogy ahhoz illő posztokat jelenítsenek meg a hír­folyamunkban – ezt a szolgáltatást a felhasználói szokásainkat elemző gépeknek köszönhetjük.

Az Abbyy hazai kutatás-fejlesztési központjának vezetője az aktualitásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt időszakban a képfeldolgozás, az emberi beszéd megértése, és ebből kifolyólag az ember-gép interakciójának fejlődése került a fókuszba. Japánban a reptereken vagy idősotthonokban humanoid robotokkal próbálják helyettesíteni az emberi munkarőt – említett konk­rét példát Máhr Tamás, hozzátéve: a fejlődés egy másik iránya napjainkban az, hogy képfeldolgozó algoritmusok segítségével szoftver­robotokat tanítunk be, ezzel mentesítve az embereket a monoton, lélekölő munka alól.

A beszélgetőpartnerek saját tapasztalataikra támaszkodva egyetértettek abban, hogy a technológiai fejlesztések adottak, a vállalkozások azonban gyakran mégsem élnek a lehetőséggel. Vé­leményük szerint ez nem ágazat- vagy nemzetspecifikus kérdés, hanem jóval inkább méretfüggő. Minél kisebb ugyanis egy cég, annál nehezebben tör utat magának a digitalizáció – állították egybehangzóan. Az okok elsősorban anyagi eredetűek lehetnek, hiszen bizonyos árbevételszint alatt túl költségesnek ítélik a cég­vezetők az ilyen típusú fejlesztéseket.

Hány napos legyen a munkahét?

A sajtóbeszélgetés során szóba került, miképp alakítja át a munka világát és a munkában töltött órák számát az automatizáció elterjedése. Gulyás László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár kevesen hiszik el, de az elmúlt 100-200 évben egyre keve­seb­bet dolgozunk. „Egyrészt a gyerekek kötelező iskoláztatása és a továbbtanulási lehetőségek mellett bevezették a nyugdíjat is, ráadásul a technológiai fejlődésnek köszön­hetően számos olyan feladatot már nem kell elvégezni, amiért korábban az ember volt a felelős” – sorolta az okokat az ELTE Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense. Máhr Tamás csatlakozott ehhez a gondolatmenethez, és elmondta, hogy a négy­napos munkahét gondolata ismét felerősödött, mivel a világj­árvány arra kénysze­rítette a vállalatokat és az alkalmazókat is, hogy felülvizsgálják a munka­rendeket a jobb hatékony­ság érdekében. Japánban a Microsoft élesben is tesztelte a rövidített munkahetet, a pénteki iroda­bezárások pedig nemhogy kevesebb produktumot, hanem 40 százalékos termelékenység-növekedést eredményeztek. Az Aucklandi Egyetem kutatása magyará­za­tot adhat erre a kiugró teljesítményre: a négy­napos munka­hétnek köszönhetően a dol­gozóknak csökken a stressz-szintjük, elégedettebbek lesznek a munkájukkal, és az egészségesebb munka-magánélet egyensúly hatására motiváltabbak is lehetnek.

Máhr Tamás emlékeztetett arra is, hogy még bő egy évtizede a banki ügyintézők napjainak legalább negyede azzal telt, hogy iratokat fénymásoltak, mára viszont a legtöbb ilyen művelet digitalizált és automatizált. „A technikai fejlődés ellenére nem lett kevesebb a teher rajtuk, csak megváltozott” – érzékeltette a lényeget. Megjegyezte, hogy napjainkban az intelligens megoldások révén több embert szolgálnak ki, és egyszerre végeznek más nagy értékű feladatokat. Például adatokat elemeznek, válaszolnak az ügyfelek kérdéseire, és új banki termékeket kínálnak. Máhr ennek ellenére még nem látja aktuálisnak a munka­hét lerövidítését, mert az komoly anyagi veszteségekkel járna. Véleménye szerint további digitális asszisztensek és programok bevezetésére lenne szükség, továbbá a folyamatok átszervezésére, új struktúra kialakítására. Ehhez azonban idő kell. Az úgynevezett folyamat­bányászati megoldások segítségével lehetővé válik, hogy a cégek jobban megértsék, mi történik a vállalaton belül azáltal, hogy az összes folyamatot digitálisan leképezik és a monoton vagy nagy emberi hiba­lehetőséget rejtő feladatokat automatizálják. Egyes elemzések szerint a napjainkban még nem túl ismert folyamat­bányászat néhány éven belül 1,4 milliárd dolláros iparággá bővülhet. Máhr Tamás úgy véli, akkor kell igazán megvizsgálni a négynapos munkahét lehetőségét, amikor a gépek már több feladatot látnak el, mint az emberek. „Addig viszont a vállalatok döntő többségének maradnia kell a hagyományos munkahétnél, hogy továbbra is biztosítani tudják a magas termelékenységet, és megtartsák az ügy­felek bizalmát” – jegyezte meg.

A PwC Magyarország várakozása szerint az MI térnyerése az első lépésben inkább a női munkavállalók feladatköreire, míg később a férfiak munkájára fog nagyobb arányban hatni. Az automatizálás a 2020-as évek elejétől kifejezetten az adatfeldolgozásra épülő ágazato­kat érintheti, majd ez az évtized közepétől kiterjedhet az üzleti támogatási funkciók, illetve az egyszerű döntéshozatali funkciók – például HR- és számviteli feladatok – ellátására is.

A digitalizáció jövőjét érintve Gulyás László az elkövetkező néhány évben nem számít drámai változásokra, véleménye szerint elsősorban az automatizálás elterjedésének mértéke változhat meg radikálisan. Az ELTE Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense az MI-t a kilencvenesek évek Szaknévsorához hasonlí­totta, melynek szlogenje rendkívül találó volt: „Aki kimarad, le­marad!” Máhr Tamás úgy látja, hogy a technológiai fejlődés egy jobb és teljesebb életet hozhat mindenki számára, ugyanakkor figyelembe kell venni a mesterséges intelligenciával járó kockázatokat. „Az MI hatalmas potenciállal rendelkezik, a felelős magatartás pedig csak rajtunk múlik” – mondta. Az Abbyy magyar­országi kutatás-fejlesztési központjának vezetője arra is kitért, hogy nem kell tartani a gépek lázadásától sem, arra azonban érdemes figyelni, hogy mindig legyen egy gomb, melynek megnyomásával a gépek leállíthatók.•