A tihanyi királykriptában feltárt csontok kora
A tihanyi apátság alapítólevelében az alapító király, I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki. A történettudomány hitelesként fogadja el a krónikák beszámolóját, mely szerint a Zircen elhunyt királyt – végakaratának megfelelően – a tihanyi monostorban temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is ez lett 1090 körül.
Az altemplom a feltárás után. (Fotók: Pazirik Kft.)Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával 2021 elején indult el A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című munka. A kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti feltárások. A tavaly május–júniusban zajlott hitelesítő ásatásnak köszönhetően tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki.
A csontmaradványokat rejtő ládák elhelyezkedése a kiemelés előtt.Az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. A 2. számú faládából előkerült hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következtetni.
A tihanyi királykriptában feltárt csontok.A csontanyagot debreceni, poznańi és mannheimi kutatók is elemezték. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján ki lehet jelenteni, hogy az előkerült anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihoz köthető csontmaradványok 11. századiak. A kutatásban részt vevő szakemberek megállapítása szerint a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.•
