A szakértők többségének véle­ménye szerint a startup öko­szisz­téma kialakulásának fel­té­tele a társadalom által egyértel­műen érzékelhető, pozitív és sikerorientált vállalkozói kultúra megléte. Viszont alapvetően befolyásolja a mindenkori kormányzat stratégiai és operatív tevékeny­sége azt, ahogyan egy startup ökoszisztéma létrejön és fejlődni képes. A szakértők szerint ezen a téren megvannak a feltételei egy életképes ökoszisztéma kialakulásának. Ám a további fejlődéshez az operatív, jogszabályi szintű akadályok lebontására lenne szükség, elsősorban a csőddel és felszámolással, vagyis az újra­kezdéssel kapcsolatban. A fenti nehézségek esetén hiába hatékonyabb a többi, dinamizáló jellegű elem a hazai ökoszisztémában, az nem lesz képes fenntartható növekedési pályára állni.

Ennek ismeretében nem olyan meglepő, hogy a szakértők az ökoszisztéma legkevésbé fontos elemének tekintik a pénzügyi környezetet. Holott a pénz fontos, de mint a Budapest LAB korábbi, a startupok növekedését vizsgáló kutatásából kiderült, a befektetők bevonásának sokkal inkább a cégek későbbi életszakaszában lenne jelentősége. A forrásbőség a kutatásban megkérdezett szakértők szerint nem jelent automatikusan hosszú távon pozitív hatást, ők elsősorban az „okos pénz” jelen­létét hiányolják, és a túlzott állami szerepvállalásból adódó esetleges problémákat vetik fel. A jelenlegi finanszírozási környezet lehetővé teszi, hogy számos startup későn, vagy akár egyáltalán ne mérettesse meg magát a piacon. Az egyéb fejlesztő funkciók hiányában pedig a kihelyezett pénz sem tud megfelelően hasznosulni. A könnyen elérhető forrás mégis fontos, mert a magyar startupperek háttere és korábbi megtakarításai általában nem teszik lehetővé a hosszabb, bevétel nélküli időszakok áthidalását.

Az elmúlt években indult számos mentorprogramnak, valamint az inkubátor- és akcelerátorszervezeteknek köszönhetően a támogató környezet erős, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire jó. Egyes szakértők szerint e kiterjedt, könnyen elérhető támogatási rendszer hatására a startupok önállóan életképtelenné válnak. A támogató környezet fejlesztése ugyanakkor hosszú távon jól használható alapot jelenthet az ökoszisztéma számára, mivel a nemzetközi kutatások szerint a vál­lalkozások támogatásának két leginkább hatékony és eredményes formája a men­torálás és az inkubáció. A kutatók úgy vélik, ha az alapítói körből hiányzik az üzleti kompetencia, az akár teljesen megakaszthatja egy egyébként ígéretes star­tup fejlődését is. A kompetenciafejlesztésben dolgozó szakértők szerint tapasztalható már előrelépés, a piaci bevezetésben dolgozó interjúalanyok viszont egyelőre meglehetősen negatívan látják az ökoszisztéma állapotát ebből a szempontból.

A korábbi kutatások egyértelműen mu­tatják: a valódi növekedéshez elenged­­he­­tetlen a nemzetközi piacra lépés, csak­hogy a hazai piac elég nagy ahhoz, hogy egy induló cég számára vonzónak tűnjön.

A szak­értők szerint a hazai kezdeti fázisú startupoknak rengeteg támogatási, fi­nan­szírozási lehetőség áll rendelkezé­sükre, ugyanakkor az ökoszisztéma nem képes megfelelő környezetet biztosítani az érett fázis eléréséhez. Pedig a kutatók véleménye az, hogy nemcsak a kezdeti fázisban, hanem később, a piaci terjeszkedés során is fontos lenne a mentori segítség.•