A Bodai Agyagkő Formáció földtani kutatása

A radioaktív hulladékok geológiai formációba történő végleges elhelyezésére irányuló kutatások hazánkban közel fél évszázadra tekintenek vissza. Ebben a nagy ívű, egy­séges, ámde átfogó szemléletet igénylő, jellegéből adódóan hosszú-hosszú évekre ki­terjedő kutatási programban kiemelkedő szerepe van a MECSEKÉRC Zrt. tapasztalt szakértőinek, mérnökeinek és a jelenkor innovatív megoldásait rutin­szerűen használó, lendületes, fiatal munka­társainak.


A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) földtani kutatása egyet jelent a körültekintő, komplex kutatási program végrehajtásával.

A BAF-kutatás előzményei

A Társaság tapasztalatokat szerzett a Bodai Agyagkő Formáció kuta­tás korai – már az uránbánya feltárási munkái­ban – programjaiban, a 2000-es évek elejétől szintén a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft.-hez kötő­dően részt vett az NRHT (Bátaapáti Nem­­zeti Radioaktívhulladék-tároló) föld­­tani kutatási munkáiban, aztán ter­ve­zé­sé­ben, kivitelezésében, a Radioak­tív Hul­ladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) földtani alkalmasság vizsgálatára irányuló munkákban, és nem utolsósorban a Beruházó felügyelete mellett, de önálló irányítással végrehajtott Paks II. kutatási programban.

Kutatófúrás az Alfa vágatban 1997-ben

A szakembergárda részéről nyújtott csapatmunka és szakmai eredmények alapján elmondható, hogy a projektjei sikeresek, jelentős szakmai elismertséggel bírnak. A kimagasló szakmai te­vékenység, a nyitottság az új technoló­giák iránt nagyban hozzájárult projektjei sikerességéhez, legyen szó akár engedélyeztetésről, tervezésről, üzemeltetésről, laborvizsgálatokról vagy kivitelezésről.

A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) környezetvédelmi célú felhasználását első ízben a MECSEKÉRC Zrt. jogelődje, a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) szakértői javasolták még 1983-ban. 1989-től aztán a MÉV egy átfogó kutatási programot indított, amelynek célja kezdetben a kis és közepes aktivitású radioaktív és/vagy a veszélyes hulladékok végleges elhelyezésének előkészítése volt. Egy 1992-ben elvégzett nemzetközi szak­értői felülvizsgálat a BAF addig megismert tulajdonságait rendkívül kedvezőnek ítélte. Így 1993-tól, az akkor megalakult Nemzeti Célprojekt keretében, a kutatások már a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének szempontrendszere szerint folytak tovább a Paksi Atomerőmű finanszírozásával, illetve irányításával.

A kutatás napjainkban

Jelenleg az RHK Kft. irányításával folyó Bodai Agyagkő Formáció földtani kutatása az I. Felszíni kutatási fázis 2. szakaszának kivitelezési szakaszában tart. Ebben a MECSEKÉRC Zrt. fővállalkozásban közbeszerzési eljárás nyerteseként vesz részt, irányítja a kivitelezési tevékenységet, a kutatási program szakmai és operatív irányítását, minőségfelügyeletét, a fúrások és vizsgálatok műszaki koordinációját, valamint az egyes méréseket, dokumentálá­sokat, több hazai és néhány nemzetközi cég, szakértő, laboratórium és kivitelező közreműködő bevonásával.

A kutatási tervben szereplő 10 mélyfúrásból 2020 és 2022 között háromnak a kivitelezési munkálatai zajlanak. A BAF-3 850 méter, a BAF-3A 1600 méter, valamint a BAF-4 800 méter tervezett talpmélységű fúrások közül a BAF-3 már elérte a végleges mélységét (845,18 méter).

A BAF-3 fúrótelep (Forrás: RHK Kft.)

A BAF-3 fúrás teljes szakaszán magfúrással mélyült. Kútpárja, a BAF-3A a tervek szerint felső szakaszán teljes szelvénnyel halad, majd magfúrásra vált a tervezett, maximum 1600 méteres talpmélységig. A BAF-4 fúrás mélyítése szintén végig magfúrással történik.

A magfúrások kivitelezése speciális mérnöki feladat, mivel a fúrás során a fúrólyuk öblítését polimerek és egyéb iszapképző anyagok nélkül, ismert összetételű vízzel kell fúrni, az in situ hidraulikai tesztek, valamint vízmintavételek hatékony elvégzése céljából. Ezekkel a pakkeres hidraulikai tesztekkel megismerhetők az egyes fúrások hidro­dinamikai viszonyai, melyek fontos informá­ciót adnak a mélyfúrásokba telepítendő többpakkeres meg­figyelő­rend­szerek tervezéséhez. A monitoringrendszerek se­gítségével hosszú távú adatsor rögzíthető, ami segíti a kutatási terület hidrogeológiai viszonyainak megismerését.

A BAF-3 fúrás előrehaladásának diagramja

A fúrólyukak teljes szakaszán, több lépcsőben mélyfúrás-geofizikai szelvényezés történik, olyan speciális mérési típusokkal, mint az NMR (Nukleáris Mágneses Rezonancia) vagy a VSP (Vertical Seizmic Penetration). A lyuk­geofizikai adatok, eredmények segítsé­get nyújtanak a fúrás rétegsorának, kőzetállapotának és áramlási viszonyai­nak pontosabb megismeréséhez, a hidraulikai és kőzetfeszültség-mérések tervezéséhez, kivitelezéséhez.
A geo­fizikai és hidraulikai vizsgálatok mellett két speciális, az in situ kőzetfeszültség nagyságának és irányának meghatározására alkalmas vizsgálati módszert is alkalmaz(t)unk hidraulikus kőzetrepesztés (Hydro-Fracturing) és mélységi IST (In-situ Stress Test SIGRATM PTY LTD) overcoring tesztek révén. Ez utóbbi magyarországi alkalmazá­sára a BAF-3 fúrásban került sor először.

Overcoring vizsgálat

A kutatófúrásokból nyert maganyag magládákban a MECSEKÉRC Zrt. kő­vágószőlősi magraktárába kerül, ahol geológus és geotechnikus szakemberek elvégzik azok mélységi korrekcióját – az úgynevezett tikettázást – a mélyfúrás-geo­fizikai szelvények se­gít­ségével. A magládákról nagy felbontású fo­tó­dokumentáció, a hengeres kőzetma­gok felületéről 360 fokos felvétel (mag­szkennelés), valamint földtani, tek­to­nikai és geotechnikai dokumentáció készül. A dokumentáció közben és után számos mintavétel történik ásványkőzettani, geokémiai, kőzetfizikai és kőzetmechanikai laboratóriumi vizsgálatok céljából.

Geotechnikai laborvizsgálat

A helyszíni és laborvizsgálatok adatai, eredményei alapján részletes fúrásdokumentációs jelentések, majd ezekre és a korábbi ismeretekre támaszkodva integrált értelmező jelentések születnek, amelyek eredményeképpen a BAF további, a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló tervezett kutatási fázisaira való alkalmassága meghatározható.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a MECSEKÉRC Zrt., mint fe­lelős állami tulajdonú szervezet, összhangban a Társaság által alkalmazott MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány révén meghatározott minőségirányítási, valamint az MSZ EN ISO 14001:2015 környezetirányítási szabvány köve­tel­ményei­vel, és a 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott vonatkozó előírásokkal – mely­nek meg­­felelően minden szinten követke­ze­­te­sen és határozottan támogatja, biztosítja és elvárja az erős biztonsági kultúrához szükséges hozzáállást –, to­vábbá az európai uniós irányelvekkel, nagy hangsúlyt fektetve a törvényi, jogszabályi kötelezettségekre, környe­zetvédelmi elvárások betartására, an­nak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljon a kutatási program legmagasabb szakmai igényeket is kielégítő végrehajtásában.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka